Bázisintézményi jógyakorlataink

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek)

Intézménytípus: óvoda, általános iskola

A jó gyakorlat célja: Az óvodánkba járó gyerekeknek és családjaiknak az egyetemes keresztény értékeket átadni. A mai társadalmi helyzetben, amikor ilyen szintű az emberek többségében a kilátástalanság, létbizonytalanság, majdhogynem teljes az értékrendben kialakult válság, nem könnyű a családokban a kiskorúak helyzete. A gyerekekben, illetve az ő viselkedésükben tükröződik vissza mindaz, ami az egyes családok életvitelét jellemzik. Ez a tény napról napra problémahelyzetek elé állítja az intézményben dolgozókat. Hivatásunk alapja az empátia, tolerancia, mely segítségül szolgál ezen kihívások megoldásában. Az érzelmi intelligencia szerepe felértékelődött a mai társadalomban, hiszen bebizonyosodott, hogy maga az ismeretbeli tudás nem elegendő az életben való boldoguláshoz. Ennek szellemében alakítjuk mi is mind a gyermekek, mind a szüleik érzelmi életét, egymáshoz, illetve embertársaikhoz való viszonyulásukat. Törekszünk arra, hogy az egymásra figyelés, az együttesen végzett tevékenységek hassák át alkalmainkat, ünnepeinket és a materiális javak mellett, helyett, a közös élmény legyen a meghatározó. Ahány család, annyi életfelfogás, életvitel- nincs mindenkire alkalmazható sikeres forgatókönyv- nekünk az a feladatunk, hogy a gyerekek érdekében minden szülőhöz megtaláljuk a hozzá vezető utat. Ez az út természetesen az adott gyermek szociokulturális körülményeitől függően más és más. Az óvodai élet megkezdése előtt családlátogatáson igyekszünk minél több információhoz jutni, mely segíthet bennünket az óvodai nevelés folyamatában. Kiemelt célunk: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, egyéni fejlesztése, a hátrányok minél nagyobb arányú csökkentése. A szülők bevonása az intézmény életébe, szülői szerepükben való megerősítés, pozitív példák bemutatása, életmódjuk folyamatos segítése. Az óvoda és a családok kapcsolatának, együttműködésének folyamatos fejlesztése. A tehetségígéretes gyermekek azonosítása, komplex fejlesztése, életútjának nyomon követése. Minden gyermek egyéni képességstruktúrájából az erős oldal megtalálása

Jó gyakorlat alkalmazási területei: a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése, a családok életmódjának, életvitelének pozitív irányú változtatása, esélyegyenlőség megalapozása, szociális érzékenyítés

A pedagógusok felkészítése a jó gyakorlathoz kapcsolódó szemlélet formálásra

Jó gyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, csoport naplók, papírok, írószer

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése: "Írásbeli tervezőmunka tudatossá tétele, a pedagógiai munka hatékonyságának növelése"

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (pedagógiai asszisztensek)

Intézménytípus: óvoda

A jó gyakorlat célja: A nevelőtestület tagjai rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, melyek alkalmassá teszik őket az analógiás gondolkodásra, mely, átgondolt tudatos tervező munkát eredményez és a mindennapi gyakorlatban jól használható a pedagógiai munka minden területén. Elméleti ismeretek nélkül nem végezhető megfelelő minőségű gyakorlati munka. A XXI. század kihívásainak, a megváltozott elvárásoknak folyamatos fejlődés nélkül nem lehet megfelelni. Talán soha nem volt olyan nagy szükség a maximalizmusra az oktatási- nevelési intézményekben, mint manapság. Azok az ismeretek, melyeknek a diploma kézhez vételekor birtokában voltunk, mára

már nem minden tekintetben állják meg a helyüket, mindenképpen frissítésre, újításra, innovációkra van szükség. Kiemelten igaz ez az IKT eszközök tekintetében, melyek több ponton

is szervesen kapcsolódnak ma egy óvodapedagógus munkájához. A tudatos tervezés alapja a minőségi munkának, melynek mai, korszerű eszköze a számítógép és a hozzá kapcsolódó más infokommunikációs eszközök. Naplóinkat és minden más írásbeli munkánkat folyamatosan számítógépen készítünk, mely soha nem látott lehetőségeket biztosít számunkra. A nevelőtestület több évi közös munkájának eredménye a ma használt forma, melynek szabályozását az intézmény SZ M SZ- ében rögzítettük.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A pedagógusok segítése a tudatos írásbeli tervező munkára, annak sokoldalú felhasználására, A Pedagógus Életpálya modell külső ellenőrzéseire való tudatos felkészítés, a hatékony pedagógiai szakmai munka megalapozása

"Az intézményi dokumentáció, mint a pedagógusok segítője!"

Jó gyakorlat megosztásának formája: Hospitálás, szakmai beszélgetés, team munka

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, csoport naplók, papírok, írószer

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése "Az intézmény nevelőtestületének saját, kidolgozott belső dokumentációs rendszere"

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok,) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (pedagógiai asszisztensek)

Intézménytípus: óvoda

A jó gyakorlat célja: A belső szakmai munka segítése, az innovatív gondolkodás elősegítését szolgáló miliő kialakítása, pozitív nevelői attitűd fenntartása. A munkánk során azt figyeltük meg, hogy milyen nagymértékben befolyásolják munkánkat a közös szakmai beszélgetéseken, közös gondolkodáson alapuló ismeretszerzések, az egymásnak átadott tapasztalataink. Fontosnak tartottuk tehát mindezeket valamilyen formában papírra vetni, hiszen úgy éreztük értéket képviselnek. Többféle formával is próbálkoztunk, míg végül a következőket választottuk, s használjuk immár több éve. Az intézmény szakmai munka végzését magába foglaló "Napról- napra" című dokumentum azokat a belső folyamatokat, eseményeket tartalmazza, amelyek tükrözik a fejlődés apró lépéseit, a hozzájuk tartozó szakmai elemzéssel, értékeléssel együtt. Az intézmény vezetője készíti, foglalja egységes szerkezetbe, de az egész közösség értékeit közvetíti- akár tanító szándékkal is. Ehhez kapcsolódó dokumentum a szülőknek, partnereknek szóló "Hónapról- hónapra" mely egy kicsit más formában rendszerezi az intézmény életét, mutatja be, informálja a külső partnereket, közvetíti értékeinket. Az évek során több ízben kerültek átgondolásra, képezték megbeszélés tárgyát, vajon mi az a számunkra leginkább használható forma, módszer, mely az óvodapedagógusok csoporttal kapcsolatos szervező, tervező munkáját hétről hétre bemutatják. S teszik mindezt oly módon, hogy a két óvodapedagógus személyiségjegyei, módszertani szabadsága biztosítottá váljon. Óvodai csoportnaplóinkban megjelennek a törvény által előírt kötelező tartalmi elemek, helyi sajátosságunk azonban, hogy a heti tervek készítése mellett minden pedagógus hetente készít "Megvalósulás" részt is, melyben reflektál az előző héten elvégzett pedagógiai munkájára. Ez egyrészt nagyban segíti a pedagógusok személyenkénti szakmai munkájának további színvonal növekedését, másrészt segíti az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok egységessé válását. Tapasztalatai nagyon jók, nem csak a pedagógusok elmondása alapján, hanem a csoportokban tett látogatások tapasztalatai alapján is. Megerősítette nevelőtestületünket, akik jártasságot szereztek az önértékelésben, és a szakterminológiai megfelelő használatában előrelépés mutatkozik. Mindezek elengedhetetlenek a szakmai megújuláshoz. A digitális anyagok használata színesebbé, kifejezőbbé, még inkább átélhetőbbé tették a munkákat. Ennek a fejlődési folyamatnak köszönhetően a pedagógusok újabb és újabb kihívásokat kerestek, a fejlődés további lehetséges útjait. Projektterveket készítettek team munkában, melyek az intézményi szintű megvalósulást célozzák meg. A munka eredménye egy intézményi Projekt gyűjtemény, mely folyamatosan gazdagodik, aktualizálódik az évek alatt.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A nevelőtestületek felkészítése az alapdokumentumok tudatos és valóságon alapuló elkészítésére, a köztük lévő összefüggések bemutatása, az egymásra épülés elősegítése, az intézmények sajátos arculatának megragadása, a szakmai munka elvárásai, az egyéni elvárás rendszerek fontossága, megjelenése a különböző helyi dokumentumokban.

Jó gyakorlat megosztásának formája: Hospitálás, előadás, szakmai beszélgetés

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, csoport naplók, papírok, írószer

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• "Jó gyakorlat megnevezése: "Belső ellenőrzés rendszere"

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek)

Intézménytípus: óvoda, alapfokú köznevelési intézmények

A jó gyakorlat célja: Olyan jól használható belső ellenőrzési rendszer használata, mely folyamatos visszajelzést ad a pedagógusoknak, használja a Pedagógus Életpálya modell indikátor, illetve kompetencia rendszerét. Kiemeli az erősségeket, gyengeségeket, ugyanakkor utat mutat a fejlődésre, mindig építő jelleggel bír, építve az erősségekre. Alkalmazásával segíti a pedagógust pedagógus kompetenciáinak megismeréshez, hozzásegítve őket a reális önértékelés kialakításához, mely előfeltétele a fejlődésnek. Egy nevelőtestület szakmai irányítása csak és kizárólag úgy lehetséges, hogy annak vezetője kellően tájékozott, megfelelő éberséggel és kreativitással bír, tudása, ismeretei folyamatosan frissülnek, követve a szakágban végbe menő változásokat.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A nevelőtestületek felkészítése a belső, illetőleg ezt megvalósítva a külső ellenőrzések, minősítések, tanfelügyeleti látogatások elvárásaira. A tudatosságon alapuló minőségi pedagógiai munka megvalósításának előmozdítása a mindennapi gyakorlatban. A folyamatos szakmai megújulás előmozdítása, innovációk megismertetése, szemlélet formálás.

Jó gyakorlat megosztásának formája: Hospitálás, előadás, szakmai beszélgetés, műhelymunka

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, csoport naplók, papírok, írószer

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• "Jó gyakorlat megnevezése "Pedagógusok közösséggé formálása- Az alkalmazottak lelki állóképességének megőrzése"

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek)

Intézménytípus: óvoda, alap és középfokú köznevelési intézmények

A jó gyakorlat célja: Az intézmény alkalmazottainak lelki egészségének, lelki állóképességének megőrzése, alkalmassá téve őket arra, hogy a pedagógus hivatás nehézségeivel képesek legyenek folyamatosan szembe nézni, benne alkotó, innovatív, kreatív módon részt venni. Meggyőződésem, hogy egy nevelőtestület csak úgy tud közösen, közös akaratból, közös célért dolgozni, ha a szó pszichológiai értelmében is KÖZÖSSÉGKÉNT funkcionál. Meg kell ismerni egymást, egymás munkáját, gondolatait, értékeit. Közösen kezdjük tisztelni azt a fajta hivatást, melyet közösen végzünk nap, mint nap! Tiszteljük egymásban a pedagógust és az embert! Folyamatosan tudunk együtt, egy célért- a nagybajomi gyermekekért közösen, egy eszme mentén munkálkodni! Mit tettünk ezért? Többször voltunk közösen kirándulni, esténként énekeltünk, készültünk fellépésekre, kézműves dolgokat készítettünk, jól éreztük magunkat. Megbeszéltük, megköszöntük egymás munkáját, sokat vitáztunk egy-egy témáról, közben megtanultunk érvelni, kompromisszumot kötni, sírtunk és nevettünk együtt! Átéltünk közös sikereket, kudarcokat- s megtanultunk mindkettőből építkezni! Tartottunk hétvégi önismereti, konfliktuskezelő tréningeket együtt, mindannyian! Változtunk mi magunk, és változott a közösségünk is. Hisszük azonban, hogy képesek vagyunk az akadályok leküzdésére, a folyamatos szakmai fejlődésre, a társadalom és az oktatáspolitika elvárásainak minél maximálisabb teljesítésére.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A nevelőtestületek felkészítése a folyamatos minőségi munkavégzésre, az ehhez szükséges szociális kompetenciák megalapozása, folyamatos tovább fejlesztése. Az egyén, illetve a csoport formálása, alakítása, kiemelve a közös célért végzett feladatok egységes, mégis személyes kompetenciákon alapuló megvalósítását.

Jó gyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai beszélgetés, tréning- csoport munka

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, csoport naplók, papírok, írószer

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése: "A Mozgáskotta módszer alkalmazásának lehetőségei az óvodai élet egészében"

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok)

Intézménytípus: óvoda, alap és középfokú köznevelési intézmények, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények

A jó gyakorlat célja: A módszer fejlesztő hatásának minél szélesebb körű lehetőségei. Magyar Gábor – a módszer atyja jött el intézményünkbe, hogy megismertesse velünk, s bemutassa az eszköz készletét, kipróbáljuk annak alkalmazását. Mozgásos tevékenységbe integráltan, komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek. A széleskörű játékos fejlesztési formák megteremtik annak lehetőségét, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, ami további motivációs bázisul szolgál. A program újszerűsége az, hogy eredményesen használható - sajátos eszközrendszert teremtett a mozgás és személyiség fejlesztés óvodai nevelésbe ágyazható tevékenységeinek építve az óvodapedagógusok szakmai kreativitására. Valljuk, hogy minden mozgásos tevékenység a kisgyermek számára a világ megismerésének forrása és színtere, egészséges fejlődésének alapja. Rugalmas napirendünkben megnövekedett idő áll rendelkezésre a szabad mozgásra. Kiemelt fontosságú nevelőmunkánkban a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgástapasztalatok bővítése, minél több gyakorlási lehetőség biztosításával a testi képességek fejlesztése. A gyermekek érzelmeihez, képzeletvilágához közelálló eszközeivel élvezetes és hasznos fejlesztési alternatívát kínál olyan gyermekeknek is, akik a megszokott teljesítményközpontú mozgásoktatásban kevésbé jeleskednek, esetleg elfordulnak attól. A Mozgáskotta módszer eredményeként az új mozgások tanulása a pozitív transzfer hatása miatt eredményesebbé válik, a folyamatos sikerélmény a gyermekeket újabb és újabb mozgásos cselekvésre ösztönzik. Eredményként elmondható, hogy kidolgozásra került egy olyan mozgás tematika, mely folyamatosan épít erre az eszközre, módszerre, beillesztve a testnevelés foglalkozások mellett a mindennapi mozgás folyamatába is. A helyi általános iskola nevelői, illetve több környékbeli óvoda figyelte nálunk ennek lényegét, s kért segítséget a megvalósításhoz. Óvodapedagógusaink folyamatosan készítik a játékgyűjteményt, mely nagy segítséget nyújt a mindennapi használatához. Hatalmas további lehetőséget látunk a módszer használatában, mely gyermekeinkre pozitív hatást gyakorol..

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A gyermekek személyiségének komplex fejlesztése, kiemelve a mozgás és a kognitív képességek egymásra gyakorolt hatását. A pedagógusok megismertetése az eszközkészlettel, a benne rejlő határtalan lehetőségekkel, mely az egész óvodai nevelést átszővi, e mellett alkalmazható minden iskola típusban, különböző fejlettséggel rendelkező gyermekek differenciált fejlesztésére

Jó gyakorlat megosztásának formája: előadás, hospitálás, tréning- csoport munka, az eszköz készletek kipróbálása

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, Mozgáskotta eszközök

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése: "A kommunikáció fontossága a pedagógiai munkában, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés alapja"

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok)

Intézménytípus: óvoda, alap és középfokú köznevelési intézmények, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények

A jó gyakorlat célja: A pedagógusok felkészítése a folyamatosan változó társadalmi és oktatáspolitikai elvárásokra. Azoknak a kommunikációs eszközöknek az elsajátítása, megismerése, felidézése, mely elengedhetetlen a mindennapokban a pedagógiai munka hatékony és örömteli megvalósításához. A kapcsolatteremtés, a nyílt és őszinte kommunikáció alapja a

pedagógus szerep hiteles érvényesítésének. Mind a gyerekekkel, tanulókkal, mind az adott köznevelési intézmény partnereivel való kapcsolatot nagymértékben meghatározza a velük folytatott kommunikáció minősége és milyensége.

Érintett témák: Kommunikációs kultúra, Kommunikációs képességek, Munkahelyi kommunikáció, A kommunikáció formái, A kommunikációs kódok, Szóbeliség, Írás, Írásbeli kommunikáció, Cselekvéselméleti megközelítés, Problémaelméleti megközelítés, Pszichológiai megközelítés, Viselkedéselméleti megközelítés, Kulturális különbségek, Jelek alkalmazása és megértése, A nyelvi korlátok, Kongruens kommunikáció fogalma- HITELESSÉG, A nem hiteles kommunikáció, Inkongruencia, Játszmák, Pedagógusok kommunikációja,

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A köznevelés színterei, beleértve annak minden partnerét és a belső közösségeket

Jó gyakorlat megosztásának formája: előadás, hospitálás, tréning-

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop,

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése: "Hátránycsökkentés az óvodai nevelés színterein, az iskolai lemorzsolódás megelőzése, csökkentésének lehetőségei az óvodában."

Célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok)

Intézménytípus: óvoda, alapfokú köznevelési intézmények, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények

A jó gyakorlat célja: Mit tehet egy óvoda annak érdekében, hogy az iskolában csökkenjen a gyerekek kudarca, kevesebb legyen az iskolai lemorzsolódás? Mai lehetőségeink szerint úgy gondoljuk, elég sokat. Egy jól működő óvodában, ahol a pedagógusok megfelelő módszertani kultúrával rendelkeznek, kellő képen motiváltak sokat tehetnek a gyerekek iskolai felkészítéséért, a kudarcok elkerüléséért. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, illetve az intézmények saját, helyi Pedagógiai Programja meghatározza a fejlesztés lehetőségeit, területeit, annak módszereit és a várható jellemzőket az óvodáskor végére. Az első osztály megkezdésének időpontja az iskolai lemorzsolódás kérdéskörének az első fontos állomása. A jól megválasztott iskola kezdési időpont. Meggyőződésünk, hogy sem a túl korai, sem a túl késői időpont nem megfelelő. Másik fontos adalék a pedagógusoknak a mérés és értékelés rendszere, mely, ha jól működik, az óvodában mindenképp segítségére lehet az óvodapedagógusoknak, szülőknek, szakembereknek egyaránt. Azt, hogy mitől jó, vagy kevésbé jó egy mérési rendszer, megítélésünk szerint pont az ilyen esetekben való használhatósága fogja eldönteni. Ha látunk egy folyamatot a mért, illetve megfigyelt adatokon, összehasonlíthatunk és kiértékelhetünk, akkor az megfontolt mérési anyagot és standardokat feltételez. Biztonságot adhat egy intézménynek, és ha tovább tekintünk- segítséget az alsó tagozatos pedagógusoknak. Fontosnak tartjuk továbbá azokat a kötelező szakszolgálatok által elvégzett vizsgálatokat, méréseket, melyeket 5 és ma már 3 éves korban kötelezően el kell végezni. Nagyon pozitív, hiszen minél előbb kerül el egy gyermek fejlesztő foglakozásra, amennyiben szükséges, annál inkább csökkenthető lesz annak a lemaradása, legyen az beszéd fejlődési probléma, vagy részképesség zavar, gyengeség. A korán megkezdett terápiák sokkal célravezetőbbek, hatékonyságuknak magasabb foka igazolt. Másik sarkalatos pont a szülői házzal való megfelelő kapcsolat, partneri viszony kialakítása. Ha van bizalom a pedagógus és a szülők között azzal el lehet érni, hogy a kényesebb kérdésekről is képesek legyünk őszintén beszélgetni. Az iskola, az első osztály megkezdésének időpontja a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő kellene, legyen. Ez meggyőződésünk szerint nagyban meghatározza a gyerekek iskolai

előmenetelét. Fontosnak tartjuk még az óvodai mindennapokban a gyermekek tanulási folyamatok iránt kialakított pozitív viszonyát is, mely azt eredményezheti, hogy szívesen végeznek felfedezéseket, szeretnek kutatni, újabb és újabb ismereteket elsajátítani a világról. Más szavakkal kifejezve kialakítani és folyamatosan fenntartani az életkori sajátosságaikból adódó természetes kíváncsiságot. Az óvodai élet különböző területein olyan támogatást nyújtani a gyerekeknek, ami képes erre a mindennapok során. Megfelelő motivációval, annak folyamatos

biztosításával sokat tehetünk a mindennapokban a belső tudásvágy megfelelő alakításáért. Sokat tehetünk a megfelelően inger gazdag környezet óvodán belüli fenntartásával azért, hogy a belső motiváció és érdeklődés megfelelően alakuljon. Arra törekedve tegyük ezt, hogy minden tekintetben legyen lehetőségük a gyerekeknek a mikro, illetve makro környezet minél szélesebb körű megismerésére. Általunk fontosnak tartott az is, hogy az óvodapedagógusok és az alsós tanítók minden időben kellő információval rendelkezzenek a gyerekekről, azok családjáról, szociális helyzetéről, illetve a szülők nevelési elveiről. Az óvoda –iskola átmenet fontos és kiemelt jelentőségű a lemorzsolódások csökkentésének kérdéskörében is. Valljuk, ha egy pedagógus jól ismeri a gyermeket, akit nevel, fejleszt, minden tekintetben jobban lesz képes őt segíteni, ha éppen problémái adódnak. Nagyon fontosak a családlátogatások, személyesen együtt töltött idő, ami sok-sok olyan információhoz juttat bennünket, ami az iskolai-óvodai környezetben nem jelenhetne meg. A partnerség megfelelő minősége záloga az iskolai jó teljesítménynek. Ha a szülő képes arra, hogy tisztelje a pedagógust, aki a gyermekével foglalkozik, a gyerek is fogja. Ha a szülő megosztja információit a gyerekről őszintén, a pedagógus is ezt teszi- és fordítva. A mindennapi tanulási folyamatokra ez képes pozitív hatással lenni. A jó kapcsolat- szerintem- elengedhetetlen. Akár öröm, akár bánat, akár jó, akár rossz dolog történik, nem maradhat rejtve. Az iskolai kudarc élmények felgyorsítják a negatív folyamatokat, ami lassan-lassan elvezethet a lemorzsolódáshoz. Ebből a tényből kiindulva az óvodában feladatunk a gyerekek személyiségének ilyen irányú alakítása is. Olyan komplex személyiségfejlesztést kell végeznünk a mindennapok során, mely felkészíti a gyerekeket arra, hogy nem mindig sikerül elsőre valami. Erre számtalan lehetőség adódik, ami fontos, hogy olyan tanulási környezetet teremtsünk, ahol megtanulhatják a gyerekek azt, hogy szabad hibázni, a hibázás megengedett. A tanulás támogatásának ilyen fajta megközelítése tehát nagyon fontos az óvodapedagógiában. A lehetőségek biztosításával, különböző tanulási technikák elsajátításával fejleszthetők azok a részképességek, melyek szükségesek a számunkra. Olyan óvodai mindennapokat éljenek meg a gyerekek, ahol minél több idejük, lehetőségük van a megtapasztalásra, tapasztalatszerzésre. Változatos körülmények biztosításával különböző utakat járhatnak be a kicsik egy-egy tanítás-tanulás folyamatban, mely biztosítani fogja számukra a kreativitás, fantázia, tanulás örömét.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A köznevelés színterei, beleértve annak minden partnerét és a belső közösségeket

Jó gyakorlat megosztásának formája: előadás, hospitálás, műhely munka, szakmai beszélgetés-

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop,

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

· Jó gyakorlat megnevezése:Hagyományok ápolásának lehetőségei az óvodai nevelésszínterein

Célcsoport:Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők

Intézménytípus:Óvoda

A jó gyakorlat célja: A hozzánk járó gyerekek számára átadni azt a fajta népi örökséget, mely nemzeti kultúránk része, hozzánk tartozik, értéket képvisel. Jeles napok, ünnepek alkalmával a Szennai Skanzen évenkénti látogatása, múzeumpedagógiai foglakozásokon való rendszeres részvétel. Hangolda népi zenekar rendszeres meghívása, ismerkedés a népzene hangszereivel, hangzás és zenevilágával. A gyerekek népi játékokkal való megismertetése, az "Így tedd rá!" módszer alkalmazása. Az intézmény "Hagyomány őrző" kisházának folyamatos aktualizálása, amely a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően mutatja értékeinket. A gyerekek szeretik, és

külön öröm számunkra, hogy rajtuk keresztül a felnőtt szülőknek is pozitívabbá vált a hagyományokhoz való viszonyulása. Ehhez kapcsolódóan minden időszakban tudatos tervező munka jeleníti meg a néphagyományok ápolásának lehetőségeit a csoportokban. A játék tervezésénél is előkerülnek azok a népi játékok, melyek átörökíthetőek a mai kor és a mai gyerek számára.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A pedagógusok segítése az írásbeli tervezőmunkában, illetve annak megvalósításában, a népi kultúránk értékeinek átadásához, egyéni, közösségi fejlesztés lehetőségeinek megragadásával.

Jó gyakorlat megosztásának formája: Előadás, hospitálás, szakmai beszélgetés

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye:Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, csoportnaplók, fényképek, videók

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

· Egészséges életmód, környezettudatosság

Jó gyakorlat megnevezése: Egészséges életmód, környezettudatosság – szemléletformálás és szokásalakítás az óvodai nevelés színterein

Célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők

Intézménytípus:Óvoda

A jó gyakorlat célja: Olyan tartalmakkal teli óvodai élet, szokás és szabályrendszerek alkalmazása, mely képes kialakítani gyermekeinkben olyan belső igényt, mely a környezetéért, felelősség teljesen tenni tudó, arra vigyázó, környezettudatos felnőttet nevel. Az elmúlt három év kiemelt feladata volt számunkra a "Zöld óvoda" pályázat elkészítése, annak kritérium rendszerének való megfelelés kialakítása. Alapdokumentumaink egészét átszövi ez a fajta eszmeiség, a szűkebb és tágabb környezetünk, társadalmi, illetve természeti környezetünk bemutatása, megszerettetése, az apró értékekre való rácsodálkoztatás élményének előmozdítása a mindennapokban. Egész éven át tartó szelektív hulladékgyűjtést szervezünk az egész településre kiterjesztve, "Zöld tiszta" környezetbarát tisztítószereket használunk, céltudatos módon projekteket dolgoztunk ki, melyek felölelik a téma teljes egészét, a megtapasztalás és tevékenykedtetés módszerét használva fel nevelési eszközként.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A pedagógusok segítése az írásbeli tervezőmunkában, illetve annak megvalósításában, a környezetvédelem, környezettudatos magatartás alakításával kapcsolatos lehetőségek megismertetésével, valamint szemléletformálás a gyerekek és az őket nevelő családok egészében, közös élmények biztosításával

Jó gyakorlat megosztásának formája: Előadás, hospitálás, szakmai beszélgetés

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye:Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop, csoportnaplók, fényképek, videók

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése "A folyamatos életszervezésben rejlő lehetőségek bemutatása az óvodai nevelés mindennapjaiban"

Célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek)

Intézménytípus: óvoda

A jó gyakorlat célja: Az óvodai nevelés alapelvei meghatározzák azokat a folyamatokat, melyek alapjául szolgálnak a mindennapok számára. Óvodai csoportjainkban olyan napirendet, illetve ahhoz illeszkedő szokás-és szabályrendszert alakítottunk ki, mely alkalmas arra, hogy a lehető legtöbb időt biztosítsa a gyermekek szabad játéktevékenységéhez, a pedagógusok által kezdeményezett tevékenységekhez. Csoportszobáink kialakításakor arra törekedtünk, hogy a mellett, hogy családias légkör jellemezze, minél inkább illeszkedjen az óvodások életkori sajátosságaihoz, a csoport létszámához, annak korcsoport szerinti megoszlásához. olyan játéklehetőségeket kínáljon a gyerekeknek, ahol egyénileg vagy kiscsoportosan elmélyült játékot tudjanak folytatni, nem zavarva egymást, de lehetőséget adva arra, hogy egy-egy játszócsoport igény esetén összekapcsolódhasson egymással. A kialakításhoz fontos szempont volt az is, hogy a rendelkezésre álló eszközök helyileg

illeszkedjenek a tevékenységekhez, de ha szükséges, mobilizálhatók is legyenek. Minden csoportban kialakított helye van az egyes tevékenységeknek, melyeket a gyermekek ismernek és képesek azt jól használni, funkciójuk szerint, de kreatívan is, önálló ötleteik , fantáziájuk használatával. A délelőtt folyamán gyakorolt tevékenységek, játékok ennek megfelelően egy teljesen egybefüggő időtartamot jelentenek – benne a folyamatos tízóraival. A csoportokban dolgozó felnőttek saját kompetenciáik szerint járnak el a délelőtt folyamán, a munkamegosztás kellő mértékű szabályozottságával, mellette a rugalmasság, a változtatás lehetőségével, ha azt szükségesnek ítélik meg. Pedagógiai Programunkban kiemelt fontosságú az a fajta szemlélet, melyet az óvodai nevelés minden színterén alkalmazunk az egyes tevékenységformák esetében. Az élményszerű, játékos, egyénre szabott ismeretátadás, tanítás – tanulási folyamat jól illeszkedik a folyamatosságba, hiszen tudatos írásbeli tervezőmunkával, fokozatossággal, maximálisan megvalósítható a komplex fejlesztések folyamata minden területen. A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, az elfogadó magatartás, a tapasztalatszerzések lehetőségeinek biztosítása meghatározó minden tevékenységben – verselés, mesélés, ének – zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése. Intézményünk csoportjai olyan hetirendet követnek, melyben a heti egy kötelező testnevelés foglalkozás rögzített időpontú a tornaterem beosztása miatt, de ezen kívül minden más tevékenységet a hét minden napján végezhetnek a gyerekek, akár szabadon, akár a felnőttek által kezdeményezett egyéni, kiscsoportos vagy mikrocsoportos formában is. Ezeknek köszönhetően olyan tartalmas délelőttöket töltenek el a gyermekek az óvodában, mely hatékonyan segíti személyes kompetenciáik fejlődését. Annak érdekében, hogy minden zökkenőmentesen legyen képes működni, a csoportban dolgozó pedagógusok és az őket segítők munkavégzése maximálisan összehangolt, a gyerekek segítésén túl egymás megsegítésére is hangsúlyt fektet. Nagyon fontos a pozitív mintaadás a dolgozók részéről , hiszen a gyermekek azt a modellt követik, melyet családjaikban, illetve az intézményben látnak. Az egymás iránti tisztelet, elfogadás alap emberi tulajdonság, hiszen az egy csoportban való tartózkodás a közösséggé válás folyamata, alapvetően erre épül. Csoportjaink mindegyike vegyes életkorú, ahol a gyermekek közti interakciós tanulás mindennapos. Folyamatos napirend mellett megnövekedik a játékidő, több alkalom kínálkozik a kezdeményezésekre, tapasztalatszerzésekre és ami fontos, hogy nincsen olyan időintervallum, amikor tétlenkednek a hozzánk járó gyerekek. Minden délelőttöt beszélgetőkörrel zárunk, melynek kialakult rendje szerint működnek az ott helyet foglalók – felnőttek, gyerekek. Ennek ideje teljes mértékben igazodik a csoportok összetételéhez és aktuális fejlettségi mutatóikhoz, lehetőséget teremt a kommunikációs csatornák különböző interakciókban való működtetésére, mind a szabad szövegalkotásra, spontán beszédre, alkalomszerűen szövegreprodukciókra, véleménycserére, vitára, állásfoglalásra, állítások igazságtartalmának eldöntésére. A nap lezárásaként, mint egy szintetizálja az aznap átélt élményeket, rendszerezi a megszerzett ismereteket, így hozzájárulva a tanítás-tanulás folyamatához. A szabadban való tartózkodás követi a beszélgetőkört, mely után az ebéd közösen zajlik. Az egyéni ütem szerinti kulturált étkezést követően a mosdóba való teendők elvégzése már szintén folyamatosságot mutat, illetve a pihenőre való felkészület, délutáni alvás és az azt követő uzsonnázás is. A délután folyamán szabad játék jellemzi csoportjainkat, az óvodapedagógus segítő tevékenysége mellett.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: Az óvodai nevelés alapja a megfelelő szokás és szabályrendszer, napirend alkalmazása. A csoportokban megvalósuló szakmai munkát meghatározzák azok a keretek, melyek között éljük mindennapjainkat, végezzük nevelő, fejlesztő tevékenységünket. A gyermekek személyiségének komplex fejlesztése

A pedagógusok felkészítése a jó gyakorlathoz kapcsolódó szemlélet formálásra

Jó gyakorlat megosztásának formája: hospitálás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése "Milyen a jó játék? - A szabad játék megvalósításának lehetőségei az óvodai csoportokban."

Célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek

Intézménytípus: óvoda

A jó gyakorlat célja: A játék örömforrás a gyerekeknek, mely egyben feszültségoldó hatással is bír. Minden esetben a gyermek személyiségének valósághoz való viszonyát tükrözi. A saját maga által átélt, megtapasztalt dolgokat éli újra a játékban, sajátságos módon újra felépítve, újra alkotva. A játék soha nem öncélú, sokkal inkább céltudatos tevékenység, melyben szerepeket, funkciókat gyakorolnak a különböző játékfajtákban. A játékba ágyazott tanítás-tanulási folyamatok ebből adódóan a legkomplexebb módon fejlesztik a gyermekek képességeit, formálják személyiségüket. Intézményünkben a folyamatos életszervezés lehetővé teszi a hosszú ideig tartó és elmélyült játékot a csoportokban. A csoportszobák kialakításakor minden nevelési év kezdetekor elsődleges szempont, hogy úgy rendezzük be, úgy helyezzük el a rendelkezésünkre álló bútorzatot és annak kiegészítőit, hogy minden játéklehetőséghez kellő tér álljon rendelkezésére a gyerekeknek, egymást ne zavarják a játszócsoportok, azonban ha kell, összekapcsolódásra alkalmasak legyenek és természetesen az óvodapedagógusok és az őket segítők képesek legyenek jól átlátni és szükség esetén segíteni is az óvodás gyerekeket. Minden gyermek szeret játszani – azzal a játékkal, ami illeszkedik sajátosságaihoz! A csoportprofil készítése során a pedagógusok gondot fordítanak arra, hogy feltérképezzék a gyerekeket abból a szempontból, hogy fejlődésük alapján melyik az a játékfajta, ahol éppen tartanak, képesek-e az együtt játszás fokára vagy esetleg még csak egyedül vagy a másik gyermek mellett játszik. Ezekhez a tényezőkhöz igazítják a játéktartalmakat, játéklehetőségeket és indirekt módon, így segítik a kapott információkkal a gyermekek játékának folyamatos fejlődését. Ezeknek a tényeknek megfelelően megtalálhatók gyakorló játékok, konstruáló – építő játékok, fejlesztő játékok a polcokon. A mindennapjaink részét képezik azok a mozgásos eszközök, melyek játékosan, abba szorosan beillesztve nap, mint nap előkerülnek a mindennapos mozgás során. A különböző társasjátékok közös játékra szoktatják a gyerekeket és mint szabályjáték, széles skálán mozog képességfejlesztő hatásuk. A különböző szerepjátékokra, szituációs játékokra megfelelő játékok és kiegészítők hívják fel a figyelmet, akár klasszikus, akár időszakos szerepjátékról is legyen szó. Az anyanyelvi és énekes játékok felnőttel vagy anélkül szintén napjaink részét képezik. Pedagógiai Programunk célkitűzései szerint a csoportszobák környezetét, hangulatát úgy alakítjuk, hogy abban a gyerekek jól érezzék magukat és alapvető testi szükségletük kielégítése mellett, mint egyénileg, mint csoportosan, közösségi szinten átélhessék a hosszan tartó elmélyült és tartalmas játék élményét. Fontos kiemelni, hogy ennek létrejöttéhez az óvodába lépés első pillanatától kezdve következetes és jól betartatott szokásrendszert kell kialakítani. Minden óvodásnak meg kell tanulnia a játékok helyes, funkciószerű használatát, annak helyét a csoportszobában és azt, hogy a játék végeztével vissza kell kerülnie a polcra. Az óvodapedagógusok és az őket segítők részesei kell legyenek ezeknek a játékoknak – akár bevont, akár kezdeményező, segítő szerepkörben. A csoportot ismerve és az oda járó gyerekek egyéni fejlettségi szintjét jól meghatározva kellő időben, ötleteivel, verbális megnyilvánulásaival, metakommunikációs eszközökkel tovább lendíthet egy-egy játékszituációt. A játék komoly dolog, melyben az életre készül fel a gyermek – az abban való eligazodásra, a különböző szerepek megélésére, önmagának és másoknak a reális értékelésével. Bátorságot, önbizalmat, szerepvállalást tanul, mely segíti őt a későbbiekben a társadalom egyes színtereire történő beilleszkedésre. Nekünk, pedagógusoknak kötelességünk ezt a folyamatot a lehető legmaximálisabban segíteni, tisztelve a gyereket, az ő egyéniségét, kreativitását, kimondott vagy ki nem mondott véleményét. A Pedagógiai Programunk figyelmet fordít arra, hogy a kezdeményezéseket ezekből a helyzetekből próbáljuk felépíteni, annak érdekében, hogy a tanítás-tanulás folyamata, az ismeretek, tapasztalatok megszerzése valóban igazodjon gyermekeink sajátosságaihoz. Az a gyermek, aki tartalmasan, elmélyülten és jól tud játszani, folyamatosan fejlődik minden területen – a dolgunk, ennek teljes mértékű megsegítése az óvodai élet mindennapjaiban.

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A pedagógusok és az őket segítők megismertetése a nálunk alkalmazott módszerekkel, szemlélettel, mely a folyamatosan alakított napirend mellett biztosítja a

leghosszabb időt a játékra, mint az óvodások legalapvetőbb tevékenységére. A pedagógusok felkészítése a jó gyakorlathoz kapcsolódó szemlélet formálásra

Jó gyakorlat megosztásának formája: hospitálás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra

• Jó gyakorlat megnevezése "A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglakozás lehetőségei az óvodai nevelés mindennapjaiban"

Célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek

Intézménytípus: óvoda

A jó gyakorlat célja: Az óvodai csoportokban integrált SNI, BTM, HH, HHH, illetve tehetséges gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazított felzárkóztatás, fejlesztés lehetőségei a mindennapok során. Az átlagtól való eltérés felismerése, a terápiás ellátáshoz szükséges felterjesztések elkészítése, a szakvéleményekben megfogalmazott megállapítások beépítése a mindennapi szakmai munkába, a szakemberekkel való közös munka alappillérei. Az egyéni bánásmódot akkor érvényesíthetjük, ha jól ismerjük minden gyermek egyéni jellemzőit, sajátosságait, aktuális fejlettségi mutatóit. Ezeknek az ismereteknek a birtokában vagyunk képesek arra, hogy olyan tanítás-tanulás folyamatot építsünk fel minden egyes területen, ami gondolkodásra készteti a gyermeket, képes gondolkodva megoldani a feladathelyzetet és mindezek végén sikerélményben lehet része. Ezeket az adatokat a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése dokumentumok tartalmazzák, melyek egyéni méréseken és megfigyeléseken alapulnak. A fejlődésbeli különbségek megnyilvánulhatnak eltérő biológiai szükségleteikben, értelmi képességeikben, anyanyelvi kifejezőkészségükben, mozgásigényükben, társas magatartásukban, érdeklődésükben, tapasztalataikban, pszichés és kognitív fejlettségükben. Alapvetően elmondható, hogy nincs két egyforma gyermek, hiszen mások az öröklött adottságaik, eltérő szociokulturális környezetből érkeznek, más és más módon zajlott a családi szocializációs folyamatuk. Az óvodapedagógusoknak mindennapi munkájuk során elsődlegesen tudatosan felkészült módon kell felkészülni a csoportban végzett szakmai munkára. Alapelv, hogy a gyermekek természetes kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, egyéni és csoportos élményeire támaszkodva kell, hogy szervezze az általa kínált tevékenységeket. Az integrálást végző intézmények esetében kötelességünk differenciálni, melynek minden területét jól átgondoltan és felépítetten kell alkalmazni. Eltérő lehet a gyermekek munkavégzésének üteme, hiszen egyesek lassú, mások gyors tempóban végzik el az egyes feladatokat. Eltérő a gyermekek önállóságának foka is, melyből adódóan a segítségadás módját az ehhez való igazodás kell, hogy meghatározza. Az általunk feltett kérdésekre minden gyermek a saját magához illő módot választja a válaszadásban, s ezek határozzák meg az egyes válaszok minőségét is. A helyes megoldás sokféle lehet- verbálisan, vizuálisan, illetve egyénileg a legsokoldalúbb módon kaphatjuk meg. Más és más munkaformát részesítenek előnyben a gyermekek – van, aki szívesebben tevékenykedik egyedül, más párosan, esetleg mikrocsoportban és így képes kibontakoztatni teljesen önmagát. A szervezés módját mindig a gyermekek egyéni igényeihez ajánlott igazítani, annak érdekében, hogy az egyéni fejlesztés, differenciálás hatékony lehessen. Az óvodai életben a gyermekeket rengeteg információ éri, de ezek a legváltozatosabb csatornákon jutnak el a gyerekekhez, melyek eltérő bevésést, illetve gyakorlási hatékonyságot mutatnak. Változatosan szükséges tehát használni az auditív, vizuális, audió-vizuális, kinesztetikus, interaktív, manipulatív eszközöket, illetve ezeket sokoldalúan, komplex módon alkalmazni. Abban az esetben, ha mindennapi munkánk során kellő mértékben figyelünk ezekre a tényezőkre, elérhető, hogy a csoportokba járó minden gyermek egyéni fejlődése a saját igényeihez igazodva valósulhasson meg. Azért fontos mindez, mert csak így érhető el a legoptimálisabb fejlődés a gyerekek esetében. Mindenki jó valamiben, mindenkinek vannak erősségei és kevésbé erős részképességei is. A

pedagógus megfelelő odafigyeléssel, neveléssel sikerélményt, vele együtt önbizalmat, reális önértékelést is képes átadni gyerekeinek. Az elfogadást leghasznosabb preventív eszköze az óvodában dolgozók személyes példamutatása. mind az egyén, mind a közösség szempontjából példaértékű az a fajta magatartás, amit a felnőttek tanúsítanak. Akkor végezzük jól a dolgunkat ezen a területen, ha az intézménybe járó gyerekek mindannyian úgy érzik, hogy hasznos tagjai a csoportnak. A hivatásunk gyakorlásához szükséges szakmódszertani tudás, innovatív lehetőségek kiaknázása azonban mit sem ér, ha nem rendelkezünk pedagógusként olyan alap emberi személyiségjegyekkel, mint a hitelesség, humánum, humor, alázat és elhivatottság. Talán a legfontosabb: szeressük úgy a ránk bízott gyerekeket, hogy azok érezzék fontosak, értékesek!

Jó gyakorlat alkalmazási területei: A pedagógusok és az őket segítők megismertetése a nálunk alkalmazott módszerekkel, szemlélettel, mely a különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai életének tudatos megsegítését szolgálja.

Jó gyakorlat megosztásának formája: hospitálás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás

A jó gyakorlat humán-erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai

A jó gyakorlat eszközigénye: projektor, laptop

A jó gyakorlat időigénye: minimum 5 óra