Bázisintézményi jógyakorlataink

• jógyakorlat megnevezése: "Családbarát intézmény- hátrány csökkentés lehetőségei"

• célja: Az óvodánkba járó gyerekeknek és családjaiknak az egyetemes keresztény értékeket átadni Kiemelt célunk: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, egyéni fejlesztése, a hátrányok minél nagyobb arányú csökkentése. A szülők bevonása az intézmény életébe, szülői szerepükben való megerősítés, pozitív példák bemutatása, életmódjuk folyamatos segítése. Az óvoda és a családok kapcsolatának, együttműködésének folyamatos fejlesztése. A tehetségígéretes gyermekek azonosítása, komplex fejlesztése, életútjának nyomon követése. Minden gyermek egyéni képességstruktúrájából az erős oldal megtalálása, fejlesztése.

• célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek)
• intézménytípus:óvoda, általános iskola
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Intézményi működésünk pedagógiai szemlélete alapján a gyermekek fejlesztése abban az esetben a leghatékonyabb, ha minden tekintetben együttműködünk az őket nevelő családokkal. A szülők bizalmának kiépítése a találkozás első pillanatában elkezdődik, célja, hogy minél több információval rendelkezzünk a gyermekről, mely hosszútávon fogja segíteni munkánkat. A mindennapi nevelés, fejlesztés céljairól, feladatairól folyamatos egyeztetést végzünk a szülőkkel, annak érdekében, hogy a gyermekek fejlődésének nyomon követése naprakész ismereteket, jellemzőket tartalmazzon. Ez határozza meg tapasztalatszerző, ismeretátadó feladatainkat és ez a stabil háttér jelenti a hosszútávú eredményességet. A családok szerepének hangsúlyozása, megerősítése közös programjainkon jelenik meg, mely munkatervünk alapján az egész nevelési évet átszövi. A közösen átélt élmények – gyermekek, szülők, pedagógusok – szociális kompetenciáikat fejlesztik, indirekt módon hatnak a családokra.

• jógyakorlat alkalmazási területei: Társadalmunkban a köznevelési intézmények legfőbb partnerei a családok, akik a gyermekek nevelésében elsődlegesen részt vesznek, mint szocializációs közeg. Legyen bármilyen életkorú gyermekeket fogadó köznevelési intézmény, elengedhetetlen a bizalom kiépítése annak érdekében, hogy eredményesen tudjon működni. Ezt elérni csak úgy lehet, ha nyitott és közös programokra építő szemlélettel rendelkezik a nevelő testület. Pedagógiai Programunk szemlélete, módszertani kultúránk egésze e köré építkezik, melyet 2015.. szeptemberétől, mint jó gyakorlatot alkalmazunk az óvodai nevelés során. Mára a köznevelés minden színterén hangsúlyosan jelenik meg ez a terület, miszerint a családbarát óvoda, iskola nem jelent mást, mint szemléletet, ahol partnerként tekint egymásra a szülő, pedagógus és a gyerek, tanuló. Büszkék vagyunk arra, hogy már 10 éve így dolgozunk. Meggyőződésünk, hogy eredményességünknek, pozitív megítélésünknek ez meghatározó alapja. Célkitűzésünk az óvodába járó gyermekeknek és családjának az egyetemes keresztény értékek átadása. Az intézmény és a családi ház kapcsolat tartásának szabályozása, hagyományrendszerének ismertetése. Ehhez tartozik egy tematikusan kidolgozott rend - a nevelési évet felölelő tartalmakra vonatkozóan. Meghatározó az óvodapedagógusok elméleti és gyakorlati megsegítése a témával kapcsolatosan- szokásrendszerek, folyamatszabályozók kidolgozása tematikus vonatkozásban. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztése kiemelt, melynek része a hátránykompenzáció, az óvoda és a családok kapcsolatának, együttműködésének folyamatos fejlesztése, a szülők bevonása a közösség életébe, saját szülői szerepükben való megerősítése- életmód, életvitel alakítása, segítése. A gyermekek személyiségének komplex fejlesztése a mindennapi óvodai nevelés fő feladata. A családok életmódjának, életvitelének pozitív irányú változtatása szintén feladatunk, hiszen az egyéni jellemzőkhöz igazított fejlesztés-neveléshatással lesz a családi szocializációra is. A különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeket elfogadásra, tiszteletre való nevelése, empatikussá tétele szükséges mérföldkő a későbbi társadalomba való beilleszkedés folyamatához. A közös rendezvényeken mindezeket a szülők, nagyszülők, testvérek is átélhetik, rájuk is hatással van. Így hosszabb távon elérhető, hogy megfelelő minta adásával a helyes viselkedés szabályaira is pozitív hatással legyen. Az esélyegyenlőség megalapozása, szociális érzékenyítés ezekben a közös helyzetekben szintén megjelenik, annak érdekében, hogy minden gyermek egyéni élményhez, illetve közösen átélt közösségi élményhez jutva megtanulja magát elhelyezni a társadalomkülönböző szegmenseiben. Jó gyakorlatunk megvalósítása minden intézmény típusban releváns, hiszen a jogviszonnyal rendelkező, tanköteles korú gyermekek szülei mindenhol megszólíthatók, illetve az intézmény életébe bevonhatók. Fontos a pedagógusok felkészítése a jó gyakorlathoz kapcsolódó szemléletformálásra. Intézményünk segítséget nyújt a lehetséges közös programok időpontok szerinti felsorolásával, anyagainak átadásával, melyeket az évek során készített fotókkal, videókkal támasztunk alá.

• jógyakorlat megosztásának formája: hospitálás,előadás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "Tanköteles korú gyermekek iskolaelőkészítő foglalkozásainak beillesztése a mindennapi pedagógiai munkába"
• célja: Az ONAP elvárásainak való megfelelés ezen a területen is változásokat hozott a pedagógiai munka tervezésében, szervezésében. Az óvodapedagógusok számára kötelező beilleszteni napi 45 perc foglalkozást, tevékenységet, mely azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek iskolaérettsége saját, egyéni képességeikhez mérten a lehető leghatékonyabb módon fejlődjön. Pedagógiai szemléletünk, módszertani sokszínűségünk lehetővé teszi, hogy ezt a feladatot oly módon legyünk képesek megoldani, hogy az az iskolára való felkészítés folyamatának meghatározó eleme legyen. Fontos a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, a mérés eredményeinek kiindulópontként való felhasználása a tanítás-tanulás folyamatainak tervezésekor, melyet teljes mértékben a gyermekek természetes kíváncsiságára és érdeklődésére építünk – megfelelő motivációval. Egyéni képességekhez mért feladatokkal, megfelelő megsegítéssel és értékeléssel a gyermekek sikerélményhez juttatásával kialakulhat a megfelelő önértékelés és önbizalom, mely fontos szerepet tölt be az iskolai közegben.
• célcsoport: Óvodapedagógusok
• intézménytípus:Óvoda
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

A tanköteles korú gyermekek iskolára való felkészítésére intézményünkben eddig is nagy hangsúlyt fektettünk. Szemléletünk szerint ez a folyamat már az óvodába lépéskor megkezdődik. Első lépés, hogy minden gyermek egyéni jellemzőit felmérjük, rögzítsük, hiszen ezekből az adatokból kiindulva tudjuk megvalósítani a leghatékonyabban a komplex fejlesztő munkát. Tudatos tervezőmunkával, differenciált feladatadással az egyéni tapasztalatszerzésből kiindulva jutunk el az absztrakt gondolkodási műveletek megjelenéséig. Ez szükséges ahhoz, hogy minden részterületen működőképesek legyenek azok a pszichés funkciók, melyek az alap kultúrtechnikák elsajátítását lehetővé teszik. Végzünk ismeretátadást, rendszerezést, fogalomalakítást, melyeket komplex módon a kis és nagymozgások koordinálásával, a beszédfunkciók megerősítésével teszünk teljessé. Felkészítjük gyermekeinket az iskolai életmód elsajátítására, valamint a tanórán szükséges koncentráció, figyelem monotóniatűrés megvalósítására.

• jógyakorlat alkalmazási területei: Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek képességfejlesztése maximális módon megvalósulhasson. Ennek része az iskolára való előkészítő foglalkozások rendszeres, egyéni képességekhez igazodó fejlesztés. Az ONAP változásából adódóan már minden óvodában kötelező módon meg kell valósulnia a foglalkozásoknak. Ahol nem végeztek ez idáig ilyen fejlesztést, nagy segítséget jelenthet a nálunk már 2017. óta rendszeresen végzett jó gyakorlat tapasztalata. A XXI. század gyermekei más jellemzőkkel bírnak, mint a pár évvel korábban felnövekvő ifjúság. Akkor járunk el helyesen, ha ezeket a változásokat megfelelőképpen kezeljük. Fontos az életkori sajátosságok mellett az egyéni képességek, készségek figyelembevétele, melyhez elengedhetetlen a mérés-értékelés területe. Kellő hangsúlyt kell kapjon a gyermekek fejlődésének nyomon követő rendszere, melyet egységesen az Ovikréta rendszerben vezetünk. Feladataink, melyek az iskolára való előkészítésből adódnak, ennek figyelembevételével kell, hogy tervezhetők legyenek. Az iskolaérettség minden területére kiterjedően, komplex módon, kizárólag akkor vagyunk képesek eredményt elérni, ha olyan módszereket alkalmazunk, melyek illeszkednek a gyermekek megváltozott jellemzőihez. Megerősítjük a belső motivációt, építve arra a természetes kíváncsiságra, mely a tudás befogadását támogatja, olyan egyéni utat járunk be gyermekeinkkel, ahol folyamatosan, lépésről lépésre fejlődnek gondolkodási műveletei a sikerélményeken keresztül. Hagyjuk számukra, hogy egyénileg fedezzék fel az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetet, gyűjtsenek ismereteket és segítjük őket abban, hogy ezt rendszerezzék, bevéssék és előhívhatóvá tegyék. Megfelelő kérdéskultúrával megtanítjuk őket gondolkodni, válaszokat keresni és ezek között a válaszok között ok-okozati összefüggéseket felfedezni. Figyelembe vesszük a fokozatosság elvét – ismeretanyagban, időben és a kognitív képességek fejlesztésében egyaránt. Folyamatosan jutunk el a tapasztalatszerzéstől az absztrakt gondolkodás támogatásához, mely meghatározó az iskolai tantárgypedagógiákban. A mozgást, mint alaprendszert, minden nap gyakoroljuk hozzákapcsolva azokat a kommunikációs csatornákat, melyekkel az önkifejezés és a közösségi élet minden területén boldogulhatnak. A feladatok kijelölésekor mind az egyéni, mind a kooperatív munkaformát használjuk, nagy gondot fordítva az önellenőrzésre, önértékelésre és javításra. Mind ezek figyelembevételével végezzük napi iskolaelőkészítő munkánkat, erősítve a figyelmet, koncentrációt, feladattudatot és egyéni felelősségvállalást, önbizalmat. Intézményünk pedagógusai saját tapasztalataik átadásával tudják segíteni az érkező óvodapedagógusokat, akik csoportjainkban személyes hospitálások alkalmával maguk is részesei lehetnek az ott folyó munkának.
• jógyakorlat megosztásának formája:előadás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás, hospitálás

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "Belső ellenőrzés rendszere, egyéni teljesítménycélok és azok megvalósulása"
• célja: Olyan jól használható belső ellenőrzési rendszer használata, mely folyamatos visszajelzést ad a pedagógusoknak, használja a Pedagógus Életpálya Modell indikátor, illetve kompetencia rendszerét. Kiemeli az erősségeket, gyengeségeket, ugyanakkor utat mutat a fejlődésre, mindig építő jelleggel bír, építve az erősségekre. Alkalmazásával segíti a pedagógust a pedagógus kompetenciáinak megismeréséhez, hozzásegítve őket a reális önértékelés kialakításához, mely előfeltétele a fejlődésnek. A belső ellenőrzés rendszerének jó működtetése, feltétele a minőségi szakmai munkavégzésnek.
• célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek)
• intézménytípus: óvoda, alapfokú köznevelési intézmények
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Az intézmények szakmai irányítással megbízott vezetői kiemelt feladatuknak kell tekintsék mind a belső ellenőrzést, mind a PDCA ciklus elemét. Fontos ennek folyamatossága, mindenre kiterjedősége, hiszen a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok a mindennapi gyakorlatban való megjelenésükkel realizálódnak. A nevelőtestület tagjai Az OVIKRÉTA felületén rögzítik egyéni céljaikat, melyek megvalósulása határozza meg az intézményben folyó szakmai munkát. Tisztában vannak saját és társaik pedagóguskompetenciáikkal – erősségeikkel, gyengeségeikkel. A minőségi szakmai munka eléréséhez elengedhetetlen mindezek ismerete, hiszen egy intézményen belül így tud hatékonnyá válni a munkamegosztás, mely az intézményt képes hosszútávon is eredményessé tenni. A tudatos tervezőmunkából kiindulva, annak megvalósításán keresztül ellenőrzési cél kell legyen minden pedagógiai folyamat, mely befolyással bír a gyermekek komplex fejlődésére. mindezt kiegészíti a pedagógusok önreflexiója.

• jógyakorlat alkalmazási területei: Az intézményekben folyó szakmai munkaa vezetők felelőssége. Amennyiben az ellenőrzés-értékelés területén jó munkát végeznek, biztosíthatja a folyamatosan megvalósuló magas színvonalú munkavégzést. Annak érdekében, hogy ez minden tekintetben megvalósulhasson, tudatosan kell ellenőrzést végezni. A vezetők ellenőrzési tervben rögzítik minden évben ennek módját, melyet az év végi szakmai beszámolókban rögzítenek. Óvodánkban 2014. óta folyik rendszeres és tudatos ellenőrzés, mely megalapozta szakmaiságunkat, hiszen ennek eredményeire épített. Egyéni és nevelőtestületi szinten is felhasználtuk mindazokat az adatokat, melyek előre vitték az intézményt. A vezetők mellett a nevelőtestületek felkészítése is meghatározó a belső, illetőleg ezt megvalósítva a külső ellenőrzések, minősítések, tanfelügyeleti látogatások elvárásaira. A tudatosságon alapuló minőségi pedagógiai munka megvalósításának előmozdítása a mindennapi gyakorlatban. A folyamatos szakmai megújulás előmozdítása, innovációk megismertetése, szemléletformálás a céljaink között szerepel. Vezetőknek és beosztott pedagógusoknak is átadjuk tapasztalatainkat a jó gyakorlatról, melyek személyes beszélgetések, előadások és dokumentációs anyagokból állnak. Az intézményben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az intézmény vezetése ismerje a csoportokban végzett munka minden területét. Több okból is nagyon fontos ez, hiszen a gyerekekkel való foglalkozás, a Pedagógiai Programban leírtak a mindennapokban a gyerekkel végzet pedagógiai folyamatokban realizálódnak. Napi szinten ismerni kell a csoportok munkáját, hiszen a vezetői látogatások során pár pillanat is elegendő ahhoz, hogy megítélhető legyen, éppen hol tartanak egy- egy folyamatban, milyen játékok, milyen tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítottak a gyerekeink számára. Itt látható a dolgozók mindennapi munkája is, a hozzáadott pedagógiai érték, melyek meghatározzák a csoport életét. A csoportokban uralkodó hangulat megítélése is egyértelműbb a vezetés számára, ha napi szinten jelen vannak benne. A változás fog feltűnni, a másság, az alapvetően jellemzővel szemben. Amikor célzottan figyelnek meg valamit- akár kérésre, akár megkeresésre- szintén rövidebb idő is elég a tapasztalatok megszerzésére. A munkatársak számára fontos a folyamatos visszajelzés, a személyes megbeszélések, nyílt és őszinte kommunikáció használata. Az óvodapedagógusok a Teljesítményértékelési rendszer Értékelőlapja alapján kerültek ellenőrzésre és ennek megfelelően készítik el saját Önértékelésüket is. Tulajdonképpen a rendszerben csak formai változások voltak, annak tartalma nem változott. Az Ovikréta rendszerén belül készítettük el a TÉR Ön-és Vezetői értékeléseket, melyeket egyéni megbeszélések és nevelőtestületi szintű egyeztetés követ. Az egyéni teljesítménycélok megfogalmazása, rögzítése fontos eleme a TÉR értékelésnek. Az intézmény céljaival koherens egyéni célok fognak kitűzésre kerülni, annak érdekében, hogy a pedagógusok által vállalt célok teljes mértékben illeszkedjenek pedagógiai struktúránk folyamataiba. Az elvárásoknak való megfelelés mindig a csoportokban végzett munkával kezdődik, hiszen a rendszer alulról építkező.
• jógyakorlat megosztásának formája: előadások,szakmai beszélgetés, műhelymunka

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "Pedagógusok közösséggé formálása- Az alkalmazottak lelki állóképességének megőrzése"
• célja: Az intézmény alkalmazottainak lelki egészségének, lelki állóképességének megőrzése, alkalmassá téve őket arra, hogy a pedagógus hivatás nehézségeivel képesek legyenek folyamatosan szembe nézni, benne alkotó, innovatív, kreatív módon részt venni.
• célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok) pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek)
• intézménytípus:óvoda, alap és középfokú köznevelési intézmények
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Ahhoz, hogy egy alkalmazotti közösség minden tagja képes legyen tudása legjavát hozzátenni a mindennapi szakmai munkához, szükséges, hogy kiegyensúlyozottan nyitott és befogadó módon legyen jelen. Képes legyen megvalósítani önmagát – azonosulva az intézmény elvárásrendszeréhez, valamint együttműködő, kooperáló módon vegyen részt, illetve segítse a többi csoportban dolgozó munkatársát. A gyermekekhez segítő módon forduljon – figyelembe véve életkori és egyéni sajátosságaikat, aktuális pszichoszomatikus állapotukat, rájuk motiváló, pozitív módon hasson, befogadóvá téve őket. A szülők, munkatársi közösség tagjaival humánus módon teremtsen interaktív kapcsolatot, személyes példát mutatva a fejlődésre. A külső szakembereket meghallgassa, a gyermekek érdekében velük együttműködjön. Vezetői feladatokat tekintve ehhez folyamatos szervezetfejlesztésre, jelenlétre van szükség, melyhez egyéni és csoportos beszélgetésekkel, megfelelő információáramlással, közös élmények biztosításával járul hozzá.

• jógyakorlat alkalmazási területei: A nevelőmunka kulcsszereplője a pedagógus, illetve az őket segítő munkatársak, akiknek a személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Számunkra alapvető, hogy nyílt, demokratikus légkört teremtsen és világos, a gyermekek életkori szintjének megfelelő követelményeket állítson, azok végrehajtását következetesen ellenőrizze. Mindez azért is lényeges, mert csak ebben az esetben alakulhat ki olyan közösség, amelyre a baráti kapcsolatok megléte, a közösen kialakított és betartott csoportnormák jellemzőek. Ilyen közösségekben az egyén személyiségfejlődése is optimális mértékben biztosított. Az óvodapedagógus és az őket segítők nevelési stílusa, személyisége, mint modell és mint érzelmi háttér befolyásolhatja a gyermek életét, fejlődésének irányát.A nevelőtestületek felkészítése a folyamatos minőségi munkavégzésre, az ehhez szükséges szociális kompetenciák megalapozása, folyamatos tovább fejlesztése. Az egyén, illetve a csoport formálása, alakítása, kiemelve a közös célért végzett feladatok egységes, mégis személyes kompetenciákon alapuló megvalósítását. Az alkalmazotti közösségünkben 2014. óta végzünk szervezetfejlesztést, melynek eredménye a közösségünk folyamatos fejlődése. Folyamatos csoportos és egyéni beszélgetésekkel, rendezvényekkel alakítjuk azóta is, melynek megszerzett tapasztalatait át tudjuk adni. Nevelőtestületek, munkaközösségek számára olyan tréningeket kínálunk, melyek képesek hozzájárulni az önismeret, közösségi magatartás, kohézió kialakításához, a folyamat megkezdéséhez szükséges motiváció megszerzéséhez. Lehetőség van személyiség fejlesztő tréningen több alkalommal részt venni, melynek tematikus felépítése hozzájárul a lelki egyensúly eléréséhez, megfelelő attitűd megtartásához.
• jógyakorlat megosztásának formája:előadás, szakmai beszélgetés, tréning- csoport munka

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop, csoport naplók, papírok, írószer
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "A Mozgáskotta módszer alkalmazásának lehetőségei az óvodai élet egészében"
• célja: A módszer fejlesztő hatásának minél szélesebb körű bemutatása, felhasználási lehetőségeinek kreativitáson alapuló érzékeltetése a pedagógusok körében. Elméleti alapjai, gyakorlati megvalósításának beépítése az óvodai nevelés egészébe, az eszközkészletekkel való megismerkedés, azok kipróbálása.
• célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok)
• intézménytípus: óvoda, alap és középfokú köznevelési intézmények, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Magyar Gábor, a módszer megalkotója pszichológus és testnevelő szakemberként olyan lehetőséget kínál a pedagógusoknak mindennapi szakmai gyakorlatukban, melynek lehetőségei minden intézménytípusban és minden korosztályban megszámlálhatatlanok. Lényege, hogy az eszközök alkalmazásával a gyermekekben olyan pszichés funkciók rögzüljenek, melyek amellett, hogy megalapozzák az alap kultúrtechnikák elsajátítását, személyiségükben is pozitív változásokat idéznek elő. Összekapcsolja a mozgásos cselekvéseket a beszéddel – felhasználva egy jelrendszert – mely az egyéni képességekhez mérten folyamatos gondolkodásra készteti annak használóját. A megfelelően megkomponált pálya sikerélményt biztosít, hiszen folyamatosan gondolkodásra készteti a gyermeket, mely fejlődését maximálisan biztosítja, valamint motiváló hatással bír és önbizalmat növel. A mindennapos mozgás keretein belül használható a csoportszobában, tornaszobában, de akár egy folyosón is. Szabadon variálható. (SNI, BTM, tehetséggondozás)

• jógyakorlat alkalmazási területei: A gyermekek személyiségének komplex fejlesztése, kiemelve a mozgás és a kognitív képességek egymásra gyakorolt hatását. A pedagógusok megismertetése az eszközkészlettel, a benne rejlő határtalan lehetőségekkel, mely az egész óvodai nevelést átszővi, e mellett alkalmazható minden iskola típusban, különböző fejlettséggel rendelkező gyermekek differenciált fejlesztésére. A csoportokban megvalósított mozgásos tevékenységek mellett a testnevelés foglalkozásokon. A mozgáskotta módszer a kisgyermekkori testi és pszichológiai sajátosságaihoz alkalmazkodva játékos módon fejleszti a gyermek testi, kognitív, affektív és viselkedéses funkcióit. Olyan módszer, mely a csoportszobákban átrendezésével is alkalmat nyújt arra, hogy a mozgás és a sport a mindennapok meghatározó élményévé váljon. A Mozgáskotta módszer jól beilleszthető az óvodák mindennapjaiba. A mozgáskotta módszer bevezetése már kiscsoportos korban megkezdődik. A marokzsákok, fejpántok, a jelszalagok és a hasonló színű kottalapok segítségével a színek és az alakok felismerését az emlékezet és a figyelem fejlesztését a gyermekek ismereteinek, képességeinek megfelelően különböző nehézségű és célú, a gyermekek számára élvezetes játékokkal biztosíthatjuk. Ezen időszak fontos feladata a mozgásos motiváció és az eszközkészlet összekapcsolása. Az egyszerű feladatok megoldásában sokszor így is hibák csúsznak. A módszer lényegéhez tartozik, hogy a feladatmegoldásoknak döntően sikereseknek kell lenniük. A hibák kijavítását és módszereit óvatosan, csak a személyiség szintű ösztönző szabályozás egyénenként megtartása mellett tartjuk hosszútávon hatékonynak. Középső csoportosoknál rövid ismétlések után a megismert szimbólumokból előbb egyszerűbb, csupán néhány jelet tartalmazó síkban rögzített kar-láb feladatokat készítünk. A mozgás szimbólumoknak (mint mozgásvezérlő utasításoknak) megfelelően magukon a kottalapokon történik, míg a felső végtag helyzetét az adott lábjel mellé helyezett kar szimbólum határozza meg. Az alsó és felső végtagok egy ütemre történő tudatos mozgatása komoly feladat elé állítja a gyermekeket, ezért a gyakorlatok összeállításánál óvatosnak kell lennünk. Nagycsoportos korra a számolási készség fejlődésével az eddig megismert térbeli mozgásszerkezet kiegészül a mozgások időbeli jegyeivel. A lábjeleken elhelyezett pontok vagy manók az ismétlések számát, vagy az adott ütembéli testhelyzet kitartását jelölik. A karjelek között eddig joker szerepű cintányérozó bohócfigura új értelmet nyer a zenei ütemhangsúlyok jelölésével. Az időbeli mozgásjegyek bevezetése a számolással és az egyenletes lüktetés megismerésével párhuzamosan a pontok megszámolásával, majd a mennyiségek felismerésével kezdődik. A lekottázott egyszerű lábjeleken előbb sétálással szóban, majd megállással, mellé lépéssel, szóban, tapssal, dobogással később egyszerre végrehajtott kar-lábmozgással tudatosítjuk a pontok jelentését. Rövid gyakorlással már szökdeléssel is végrehajthatjuk a feladatokat. Igen élvezetessé teszi a gyakorlást az egyszerű hangszerek (dobok, cintányérok, csattogók stb.) alkalmazása. Az időbeli jegyek értelmezésének jártasság szintű megismerése után már bonyolult, térben megvalósítandó kar-láb feladatokat is összeállíthatunk. A legügyesebb gyermekek képesek az egyszerűbb ütem hangsúlyok felismerésére és alkalmazására is. Az időbeli jegyek alkalmazásának későbbi szakaszában már több gyermek időben rendezett együttműködését igénylő feladatokkal is próbálkozhatunk. A Mozgáskotta módszer alkalmazásával segítjük a vizuálisan megjelenő (később az érzékeléstől függetlenül emlékezetből is felidézhető) gondolati mozgásminták tudatos megvalósítási képességének fokozatos kialakulását, a figyelem, az emlékezet az ideomotoros funkciók fejlesztését, más nevelési területeken szerzett ismeretek mozgásos gyakorlását, alkalmazását, a fizikai képességek optimális kibontakoztatását. Magyar Gábor, az alkotó 2015-ben nálunk járt, 8 órás közös tevékenység alatt ismertette az elméleti, pszichológiai alapokat, melyek meghatározóak a módszerében, kipróbáltuk az eszközkészletet, melyet az óta is frissítünk. Munkacsoportunk készített egy játékgyűjteményt, összeállította a mozgás fejlesztésének fejődési mutatókhoz igazodó tervét, ajánlásokat, minden általunk feldolgozott témával kapcsolatosan. Csoportokban, testnevelés foglalkozásokon hospitálva használat közben is gyakorlati tapasztalatokat gyűjthetnek a pedagógusok, kiegészítve az elméleti ismeretek átadását.
• jógyakorlat megosztásának formája: előadás, hospitálás, tréning- csoport munka, az eszköz készletek kipróbálása

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop, Mozgáskotta eszközök
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "A kommunikáció fontossága a pedagógiai munkában, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés alapja"
• célja: A pedagógusok felkészítése a folyamatosan változó társadalmi és oktatáspolitikai elvárásokra. Azoknak a kommunikációs eszközöknek az elsajátítása, megismerése, felidézése, mely elengedhetetlen a mindennapokban a pedagógiai munka hatékony és örömteli megvalósításához. A kapcsolatteremtés, a nyílt és őszinte kommunikáció alapja a pedagógus szerep hiteles érvényesítésének. Mind a gyerekekkel, tanulókkal, mind az adott köznevelési intézmény partnereivel való kapcsolatot nagymértékben meghatározza a velük folytatott kommunikáció minősége és milyensége. Érintett témák: Kommunikációs kultúra, Kommunikációs képességek, Munkahelyi kommunikáció, A kommunikáció formái, A kommunikációs kódok, Szóbeliség, Írás, Írásbeli kommunikáció, Cselekvéselméleti megközelítés, Problémaelméleti megközelítés, Pszichológiai megközelítés, Viselkedéselméleti megközelítés, Kulturális különbségek, Jelek alkalmazása és megértése, A nyelvi korlátok, Kongruens kommunikáció fogalma- HITELESSÉG, A nem hiteles kommunikáció, Inkongruencia, Játszmák, Pedagógusok kommunikációja
• célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok)
• intézménytípus: óvoda, alap és középfokú köznevelési intézmények, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Kiemelt terület – gyerekekkel, felnőttekkel egyaránt – az egyes interakciókban való megfelelő részvétel. Annak érdekében, hogy a pedagógusok ezt maradéktalanul képesek legyenek megtenni, szükség van saját képességeik folyamatos fejlesztésére, a változásokhoz való alkalmazkodásra. Az önképzés, továbbképzés nagy jelentőséggel bír, valamint meggyőződésünk alapján az elméleti háttér felfrissítése, tréningeken való részvétel. Egy közösségen belül csoportmegbeszélések, gyakorlatok, mellyel folyamatosan elsajátítható az önkifejezés, konfliktuskezelés helyes módszertára. Külön kell választani a gyerekekkel, munkatársakkal, szülőkkel történő kommunikációs helyzeteket, de emellett másként kezelendő az egyes témakörökhöz kapcsolható szituációs háttér is. A bizalom megléte alapfeltétel, de kimondottan előny az önbizalom, a megfelelően jó énkép és magabiztosság egy-egy ilyen helyzetben is, mely a pedagógusok mindennapjait teljes mértékben átszővi.

• jógyakorlat alkalmazási területei: A köznevelés színterei, beleértve annak minden partnerét és a belső közösségeket. A kommunikáció születésünk pillanatától jelen van életünkben és végigkíséri azt. Az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének az eszköze, olyan folyamat, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik. Az ember egész élete során mindig ad és fogad jelzéseket, vagyis kommunikál. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. Meghatározó életünkben, és nagymértékben meghatározó a pedagógus hivatásában. Az anyanyelven folytatott kommunikációhoz szükséges ismeretek, készségek és attitűdök elengedhetetlenek a mindennapi munkánk során .Több féle interakcióban van jelen- gyerek-gyerek, felnőtt-gyerek, szülők, munkatársak, partnerek. A különböző elméletek szerinti megközelítések ismerete, kommunikációs technikák mind-mind szükségesek a biztos fellépéshez, kapcsolatok kialakításához.
• jógyakorlat megosztásának formája:előadás, hospitálás, tréning

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "Hátránycsökkentés az óvodai nevelés színterein, az iskolai lemorzsolódás megelőzése, csökkentésének lehetőségei az óvodában."
• célja: Mit tehet egy óvoda annak érdekében, hogy az iskolában csökkenjen a gyerekek kudarca, kevesebb legyen az iskolai lemorzsolódás? Mai lehetőségeink szerint úgy gondoljuk, elég sokat. Egy jól működő óvodában, ahol a pedagógusok megfelelő módszertani kultúrával rendelkeznek, kellő képen motiváltak sokat tehetnek a gyerekek iskolai felkészítéséért, a kudarcok elkerüléséért.
• célcsoport: Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok)
• intézménytípus:óvoda, alapfokú köznevelési intézmények, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

A XXI. század társadalma nagyon változatos szociológiai mutatókat eredményez minden köznevelési intézményben. Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek számára meghatározó az a szemlélet, mellyel egy intézmény bír. Fontos, hogy az esélyteremtés, mint fogalom, tartalommal megtöltött célok és feladatok összessége legyen a mindennapokban és ne csak egy dokumentumban rögzített kifejezés. Intézményünkben olyan mindennapokat biztosítunk gyermekeinknek, mely az óvodába lépés első pillanatától ezt a szemléletet követi, miszerint a családi szocializációs folyamatokat az intézményes nevelés minden területén ki kell egészíteni, annak érdekében, hogy a gyermekek saját, egyéni képességeinek megfelelően a lehető legoptimálisabb fejlettségi szintet tudja elérni. Ebből adódóan az iskolai lemorzsolódás csökkentését nem kizárólag tanköteles korban kell megkezdeni, hanem már az intézményes nevelés kezdetétől ezzel a szemlélettel kell megtervezni és tudatosan megvalósítani azt.

• jógyakorlat alkalmazási területei: A köznevelés színterei, beleértve annak minden partnerét és a belső közösségeket. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, illetve az intézmények saját, helyi Pedagógiai Programja meghatározza a fejlesztés lehetőségeit, területeit, annak módszereit és a várható jellemzőket az óvodáskor végére. Az első osztály megkezdésének időpontja az iskolai lemorzsolódás kérdéskörének az első fontos állomása. A jól megválasztott iskola kezdési időpont. Meggyőződésünk, hogy sem a túl korai, sem a túl késői időpont nem megfelelő. Másik fontos adalék a pedagógusoknak a mérés és értékelés rendszere, mely, ha jól működik, az óvodában mindenképp segítségére lehet az óvodapedagógusoknak, szülőknek, szakembereknek egyaránt. Azt, hogy mitől jó, vagy kevésbé jó egy mérési rendszer, megítélésünk szerint pont az ilyen esetekben való használhatósága fogja eldönteni. Ha látunk egy folyamatot a mért, illetve megfigyelt adatokon, összehasonlíthatunk és kiértékelhetünk, akkor az megfontolt mérési anyagot és standardokat feltételez. Biztonságot adhat egy intézménynek, és ha tovább tekintünk- segítséget az alsó tagozatos pedagógusoknak. Fontosnak tartjuk továbbá azokat a kötelező szakszolgálatok által elvégzett vizsgálatokat, méréseket, melyeket 5 és ma már 3 éves korban kötelezően el kell végezni. Nagyon pozitív, hiszen minél előbb kerül el egy gyermek fejlesztő foglakozásra, amennyiben szükséges, annál inkább csökkenthető lesz annak a lemaradása, legyen az beszéd fejlődési probléma, vagy részképesség zavar, gyengeség. A korán megkezdett terápiák sokkal célravezetőbbek, hatékonyságuknak magasabb foka igazolt. Másik sarkalatos pont a szülői házzal való megfelelő kapcsolat, partneri viszony kialakítása. Ha van bizalom a pedagógus és a szülők között azzal el lehet érni, hogy a kényesebb kérdésekről is képesek legyünk őszintén beszélgetni. Az iskola, az első osztály megkezdésének időpontja a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő kellene, legyen. Ez meggyőződésünk szerint nagyban meghatározza a gyerekek iskolai előmenetelét. Fontosnak tartjuk még az óvodai mindennapokban a gyermekek tanulási folyamatok iránt kialakított pozitív viszonyát is, mely azt eredményezheti, hogy szívesen végeznek felfedezéseket, szeretnek kutatni, újabb és újabb ismereteket elsajátítani a világról. Más szavakkal kifejezve kialakítani és folyamatosan fenntartani az életkori sajátosságaikból adódó természetes kíváncsiságot. Az óvodai élet különböző területein olyan támogatást nyújtani a gyerekeknek, ami képes erre a mindennapok során. Megfelelő motivációval, annak folyamatos biztosításával sokat tehetünk a mindennapokban a belső tudásvágy megfelelő alakításáért. Sokat tehetünk a megfelelően inger gazdag környezet óvodán belüli fenntartásával azért, hogy a belső motiváció és érdeklődés megfelelően alakuljon. Arra törekedve tegyük ezt, hogy minden tekintetben legyen lehetőségük a gyerekeknek a mikro, illetve makrokörnyezet minél szélesebb körű megismerésére. Általunk fontosnak tartott az is, hogy az óvodapedagógusok és az alsós tanítók minden időben kellő információval rendelkezzenek a gyerekekről, azok családjáról, szociális helyzetéről, illetve a szülők nevelési elveiről. Az óvoda –iskola átmenet fontos és kiemelt jelentőségű a lemorzsolódások csökkentésének kérdéskörében is. Valljuk, ha egy pedagógus jól ismeri a gyermeket, akit nevel, fejleszt, minden tekintetben jobban lesz képes őt segíteni, ha éppen problémái adódnak. Nagyon fontosak a családlátogatások, személyesen együtt töltött idő, ami sok-sok olyan információhoz juttat bennünket, ami az iskolai-óvodai környezetben nem jelenhetne meg. A partnerség megfelelő minősége záloga az iskolai jó teljesítménynek. Ha a szülő képes arra, hogy tisztelje a pedagógust, aki a gyermekével foglalkozik, a gyerek is fogja. Ha a szülő megosztja információit a gyerekről őszintén, a pedagógus is ezt teszi- és fordítva. A mindennapi tanulási folyamatokra ez képes pozitív hatással lenni. A jó kapcsolat- szerintem- elengedhetetlen. Akár öröm, akár bánat, akár jó, akár rossz dolog történik, nem maradhat rejtve. Az iskolai kudarc élmények felgyorsítják a negatív folyamatokat, ami lassan-lassan elvezethet a lemorzsolódáshoz. Ebből a tényből kiindulva az óvodában feladatunk a gyerekek személyiségének ilyen irányú alakítása is. Olyan komplex személyiségfejlesztést kell végeznünk a mindennapok során, mely felkészíti a gyerekeket arra, hogy nem mindig sikerül elsőre valami. Erre számtalan lehetőség adódik, ami fontos, hogy olyan tanulási környezetet teremtsünk, ahol megtanulhatják a gyerekek azt, hogy szabad hibázni, a hibázás megengedett. A tanulás támogatásának ilyen fajta megközelítése tehát nagyon fontos az óvodapedagógiában. A lehetőségek biztosításával, különböző tanulási technikák elsajátításával fejleszthetők azok a részképességek, melyek szükségesek a számunkra. Olyan óvodai mindennapokat éljenek meg a gyerekek, ahol minél több idejük, lehetőségük van a megtapasztalásra, tapasztalatszerzésre. Változatos körülmények biztosításával különböző utakat járhatnak be a kicsik egy-egy tanítás-tanulás folyamatban, mely biztosítani fogja számukra a kreativitás, fantázia, tanulás örömét.
• jógyakorlat megosztásának formája:előadás, hospitálás, műhely munka, szakmai beszélgetés

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop,
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "Milyen a jó játék? - A szabad játék megvalósításának lehetőségei az óvodai csoportokban, folyamatos életszervezés mellett"
• célja: A játék örömforrás a gyerekeknek, mely egyben feszültségoldó hatással is bír. Minden esetben a gyermek személyiségének valósághoz való viszonyát tükrözi. A saját maga által átélt, megtapasztalt dolgokat éli újra a játékban, sajátságos módon újra felépítve, újra alkotva A játékba ágyazott tanítás-tanulási folyamatok ebből adódóan a legkomplexebb módon fejlesztik a gyermekek képességeit, formálják személyiségüket.
• célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek
• intézménytípus:Óvoda
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Pedagógiai szemléletünk alapján az óvodás gyermek legfontosabb tevékenysége a szabad játék, melyben mi, pedagógusok segítő szerepet töltünk be a gyermekek mellett. A folyamatos életszervezés megvalósítása ezért kiemelt jelentőségű, hiszen ennek köszönhetően ez a játékidő a lehető legoptimálisabb – egy egész délelőttön átívelő. Ebben a közegben találjuk meg a lehetőségeket a tapasztalat és élményszerzésre, melyeket kezdeményezések formájában biztosítunk és itt végezzük el a tanköteles korúak iskolára való felkészítését is. A játék élményeken alapuló, vegyes korcsoportban mindegyik játékfajta megtalálható, törekedve a szerepjáték, szituációs játék és szabályjáték támogatására az életkor függvényében. A játék önfeledt, biztonságos környezetet igénylő, jó hangulatú, melyben befogadó és kezdeményező tud lenni egy óvodás gyermek. Az egyéni képességfejlesztést, a közösség alakítását és az óvodai nevelés minden tartalmi egységét lehetőség van tudatos és jó pedagógiai módszerrel segíteni.

• jógyakorlat alkalmazási területei: Intézményünkben 2014 óta a folyamatos életszervezés lehetővé teszi a hosszú ideig tartó és elmélyült játékot a csoportokban. A csoportszobák kialakításakor minden nevelési év kezdetekor elsődleges szempont, hogy úgy rendezzük be, úgy helyezzük el a rendelkezésünkre álló bútorzatot és annak kiegészítőit, hogy minden játéklehetőséghez kellő tér álljon rendelkezésére a gyerekeknek, egymást ne zavarják a játszócsoportok, azonban, ha kell, összekapcsolódásra alkalmasak legyenek és természetesen az óvodapedagógusok és az őket segítők képesek legyenek jól átlátni és szükség esetén segíteni is az óvodás gyerekeket. Minden gyermek szeret játszani – azzal a játékkal, ami illeszkedik sajátosságaihoz! A csoportprofil készítése során a pedagógusok gondot fordítanak arra, hogy feltérképezzék a gyerekeket abból a szempontból, hogy fejlődésük alapján melyik az a játékfajta, ahol éppen tartanak, képesek-e az együtt játszás fokára vagy esetleg még csak egyedül vagy a másik gyermek mellett játszik. Ezekhez a tényezőkhöz igazítják a játéktartalmakat, játéklehetőségeket és indirekt módon, így segítik a kapott információkkal a gyermekek játékának folyamatos fejlődését. Ezeknek a tényeknek megfelelően megtalálhatók gyakorló játékok, konstruáló – építő játékok, fejlesztő játékok a polcokon. A mindennapjaink részét képezik azok a mozgásos eszközök, melyek játékosan, abba szorosan beillesztve nap, mint nap előkerülnek a mindennapos mozgás során. A különböző társasjátékok közös játékra szoktatják a gyerekeket és mint szabályjáték, széles skálán mozog képességfejlesztő hatásuk. A különböző szerepjátékokra, szituációs játékokra megfelelő játékok és kiegészítők hívják fel a figyelmet, akár klasszikus, akár időszakos szerepjátékról is legyen szó. Az anyanyelvi és énekes játékok felnőttel vagy anélkül szintén napjaink részét képezik. Pedagógiai Programunk célkitűzései szerint a csoportszobák környezetét, hangulatát úgy alakítjuk, hogy abban a gyerekek jól érezzék magukat és alapvető testi szükségletük kielégítése mellett, mint egyénileg, mint csoportosan, közösségi szinten átélhessék a hosszan tartó elmélyült és tartalmas játék élményét. Fontos kiemelni, hogy ennek létrejöttéhez az óvodába lépés első pillanatától kezdve következetes és jól betartatott szokásrendszert kell kialakítani. Minden óvodásnak meg kell tanulnia a játékok helyes, funkciószerű használatát, annak helyét a csoportszobában és azt, hogy a játék végeztével vissza kell kerülnie a polcra. Az óvodapedagógusok és az őket segítők részesei kell legyenek ezeknek a játékoknak – akár bevont, akár kezdeményező, segítő szerepkörben. A csoportot ismerve és az oda járó gyerekek egyéni fejlettségi szintjét jól meghatározva kellő időben, ötleteivel, verbális megnyilvánulásaival, metakommunikációs eszközökkel tovább lendíthet egy-egy játékszituációt. A játék komoly dolog, melyben az életre készül fel a gyermek – az abban való eligazodásra, a különböző szerepek megélésére, önmagának és másoknak a reális értékelésével. Bátorságot, önbizalmat, szerepvállalást tanul, mely segíti őt a későbbiekben a társadalom egyes színtereire történő beilleszkedésre. Nekünk, pedagógusoknak kötelességünk ezt a folyamatot a lehető legmaximálisabban segíteni, tisztelve a gyereket, az ő egyéniségét, kreativitását, kimondott vagy ki nem mondott véleményét. A Pedagógiai Programunk figyelmet fordít arra, hogy a kezdeményezéseket ezekből a helyzetekből próbáljuk felépíteni, annak érdekében, hogy a tanítás-tanulás folyamata, az ismeretek, tapasztalatok megszerzése valóban igazodjon gyermekeink sajátosságaihoz. Az a gyermek, aki tartalmasan, elmélyülten és jól tud játszani, folyamatosan fejlődik minden területen – a dolgunk, ennek teljes mértékű megsegítése az óvodai élet mindennapjaiban. A játék soha nem öncélú, sokkal inkább céltudatos tevékenység, melyben szerepeket, funkciókat gyakorolnak a különböző játékfajtákban. A pedagógusok és az őket segítők megismertetése a nálunk alkalmazott módszerekkel, szemlélettel, mely a folyamatosan alakított napirend mellett biztosítja a leghosszabb időt a játékra, mint az óvodások legalapvetőbb tevékenységére. A pedagógusok felkészítése a jó gyakorlathoz kapcsolódó szemléletformálásra.
• jógyakorlat megosztásának formája:hospitálás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglakozás lehetőségei az óvodai nevelés mindennapjaiban"
• célja: Az óvodai csoportokban integrált SNI, BTM, HH, HHH, illetve tehetséges gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazított felzárkóztatás, fejlesztés lehetőségei a mindennapok során. Az átlagtól való eltérés felismerése, a terápiás ellátáshoz szükséges felterjesztések elkészítése, a szakvéleményekben megfogalmazott megállapítások beépítése a mindennapi szakmai munkába, a szakemberekkel való közös munka alappillérei. célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztensek
• intézménytípus:Óvoda
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Minden gyermek különleges és egyedi személyiséggel rendelkező, önálló individuum. A XXI. század társadalmi berendezkedése, családok életvitele folyamatosan megváltoztatja az óvodába lépő gyermekek jellemzőit, tulajdonságait. Mi, pedagógusok ezeket a változásokat kellő éberséggel és szakmaisággal megközelítve olyan módszereket kell megtaláljunk a mindennapok során, melyek eredményesek lehetnek az intézményes nevelés keretein belül. Az egyéni képességek, készségek figyelembevételével az egyes gyermekek fejlődési útját úgy jelöljük ki, hogy az számukra megfelelő legyen. Tudatos tervezőmunkával, az egyes gyermekhez igazodó tanítás-tanulási úttal megfelelő motivációval és egyéni segítségadással próbáljuk eljuttatni gyermekeinket ahhoz, hogy a bennük szunnyadó tehetség a legmaximálisabban kibontakozhasson. Az óvodai élet minden területén differenciált, egyéni képességeken alapuló tapasztalat és élményszerzést biztosítunk, akár egyéni, akár mikrocsoportos tevékenységet is valósítunk meg.

• jógyakorlat alkalmazási területei:
• A pedagógusok és az őket segítők megismertetése a nálunk alkalmazott módszerekkel, szemlélettel, mely a különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai életének tudatos megsegítését szolgálja. Jó gyakorlatunk a 2018-as nevelési évtől működik, folyamatos sikerekkel, a tapasztalatok folyamatos gyarapodása mellett, alkalmazkodva a változásokhoz. Az egyéni bánásmódot akkor érvényesíthetjük, ha jól ismerjük minden gyermek egyéni jellemzőit, sajátosságait, aktuális fejlettségi mutatóit. Ezeknek az ismereteknek a birtokában vagyunk képesek arra, hogy olyan tanítás-tanulás folyamatot építsünk fel minden egyes területen, ami gondolkodásra készteti a gyermeket, képes gondolkodva megoldani a feladathelyzetet és mindezek végén sikerélményben lehet része. Ezeket az adatokat a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése dokumentumok tartalmazzák, melyek egyéni méréseken és megfigyeléseken alapulnak. A fejlődésbeli különbségek megnyilvánulhatnak eltérő biológiai szükségleteikben, értelmi képességeikben, anyanyelvi kifejezőkészségükben, mozgásigényükben, társas magatartásukban, érdeklődésükben, tapasztalataikban, pszichés és kognitív fejlettségükben. Alapvetően elmondható, hogy nincs két egyforma gyermek, hiszen mások az öröklött adottságaik, eltérő szociokulturális környezetből érkeznek, más és más módon zajlott a családi szocializációs folyamatuk. Az óvodapedagógusoknak mindennapi munkájuk során elsődlegesen tudatosan felkészült módon kell felkészülni a csoportban végzett szakmai munkára. Alapelv, hogy a gyermekek természetes kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, egyéni és csoportos élményeire támaszkodva kell, hogy szervezze az általa kínált tevékenységeket. Az integrálást végző intézmények esetében kötelességünk differenciálni, melynek minden területét jól átgondoltan és felépítetten kell alkalmazni. Eltérő lehet a gyermekek munkavégzésének üteme, hiszen egyesek lassú, mások gyors tempóban végzik el az egyes feladatokat. Eltérő a gyermekek önállóságának foka is, melyből adódóan a segítségadás módját az ehhez való igazodás kell, hogy meghatározza. Az általunk feltett kérdésekre minden gyermek a saját magához illő módot választja a válaszadásban, s ezek határozzák meg az egyes válaszok minőségét is. A helyes megoldás sokféle lehet- verbálisan, vizuálisan, illetve egyénileg a legsokoldalúbb módon kaphatjuk meg. Más és más munkaformát részesítenek előnyben a gyermekek – van, aki szívesebben tevékenykedik egyedül, más párosan, esetleg mikrocsoportban és így képes kibontakoztatni teljesen önmagát. A szervezés módját mindig a gyermekek egyéni igényeihez ajánlott igazítani, annak érdekében, hogy az egyéni fejlesztés, differenciálás hatékony lehessen. Az óvodai életben a gyermekeket rengeteg információ éri, de ezek a legváltozatosabb csatornákon jutnak el a gyerekekhez, melyek eltérő bevésést, illetve gyakorlási hatékonyságot mutatnak. Változatosan szükséges tehát használni az auditív, vizuális, audió-vizuális, kinesztetikus, interaktív, manipulatív eszközöket, illetve ezeket sokoldalúan, komplex módon alkalmazni. Abban az esetben, ha mindennapi munkánk során kellő mértékben figyelünk ezekre a tényezőkre, elérhető, hogy a csoportokba járó minden gyermek egyéni fejlődése a saját igényeihez igazodva valósulhasson meg. Azért fontos mindez, mert csak így érhető el a legoptimálisabb fejlődés a gyerekek esetében. Mindenki jó valamiben, mindenkinek vannak erősségei és kevésbé erős részképességei is. A pedagógus megfelelő odafigyeléssel, neveléssel sikerélményt, vele együtt önbizalmat, reális önértékelést is képes átadni gyerekeinek. Az elfogadást leghasznosabb preventív eszköze az óvodában dolgozók személyes példamutatása. mind az egyén, mind a közösség szempontjából példaértékű az a fajta magatartás, amit a felnőttek tanúsítanak. Akkor végezzük jól a dolgunkat ezen a területen, ha az intézménybe járó gyerekek mindannyian úgy érzik, hogy hasznos tagjai a csoportnak. A hivatásunk gyakorlásához szükséges szakmódszertani tudás, innovatív lehetőségek kiaknázása azonban mit sem ér, ha nem rendelkezünk pedagógusként olyan alap emberi személyiségjegyekkel, mint a hitelesség, humánum, humor, alázat és elhivatottság. Talán a legfontosabb: szeressük úgy a ránk bízott gyerekeket, hogy azok érezzék fontosak, értékesek!

• jógyakorlat megosztásának formája (pl. előadás, műhelymunka, bemutató foglalkozás stb.):hospitálás, szakmai beszélgetés, egyéni tapasztalatokra épülő kooperatív feldolgozás

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "Hagyományok ápolásának lehetőségei az óvodai nevelés színterein"
• célja: A hozzánk járó gyerekek számára átadni azt a fajta népi örökséget, mely nemzeti kultúránk része, hozzánk tartozik, értéket képvisel. A gyerekek szeretik, és külön öröm számunkra, hogy rajtuk keresztül a felnőtt szülőknek is pozitívabbá vált a hagyományokhoz való viszonyulása. Ehhez kapcsolódóan minden időszakban tudatos tervező munka jeleníti meg a néphagyományok ápolásának lehetőségeit a csoportokban. A játék tervezésénél is előkerülnek azok a népi játékok, melyek átörökíthetők a mai kor és a mai gyerek számára.
• célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők
• intézménytípus:Óvoda
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Nemzetünk értékeinek átadása az óvodai élet minden területén jelentkezik, hiszen meggyőződésünk, hogy csak ily módon valósulhat meg az értékátadás. A magyar nép történelme, keresztény értékrendünk kötelez bennünket arra, hogy olyan mindennapokat biztosítsunk, mely azt közvetíti, hogy a múlt ápolása nélkül nem élhetünk megfelelő módon a jelenben és nem építhetünk jövőt. Munkaterveinket évről évre átszővi a mindennapokhoz és jeles napokhoz igazodó hagyományápolás, melyet a csoportokban és intézményi szinten is kiemelt módon kezelünk. Tudatosan ügyelünk arra, hogy a hagyományőrző tevékenységeinkbe a családi házat is bevonjuk, így közös élményeket biztosítva őket is pozitív irányba formáljuk. A négy évszak ad keretet tervezőmunkánkban, mely színesíti mindennapjainkat. Elsődleges az itt dolgozó felnőttek személyes példamutatása és elhivatottsága.

• jógyakorlat alkalmazási területei: Egyre fejlődő világunkban mindinkább feledésbe merülnek a népi értékek, a hagyományápolás. A magyar népi kultúra értékeire való "rácsodálkozás" élményének biztosítása, a megőrzésre érdemes értékek óvodás szintű átörökítése intézményünk kiemelt céljai között szerepel. A gyermek óvodába lépésétől, a nevelés szerves része a hagyományápolás, így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, a mai gyerekek is felfedezik a benne rejlő szépségeket, átörökítőivé válhatnak a hagyományoknak. Az óvodapedagógusoknak ismerniük kell a népszokások eredetét, ismerniük kell annak lényegét, hiedelemvilágát, bizonyos fokú jártassággal kell rendelkezniük a kézműves mesterségben, a népi játékokat, népdalokat, népmeséket jól kell ismerniük. Megpróbáljuk, közvetíteni azokat a tartalmakat a gyerekek felé, mely az óvodás gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően befogadható a számukra. Hiszünk abban, hogy az évkörös tervezés, rendezés az óvoda hagyomány-ápoló tevékenységének kiinduló alapjául szolgál. amelyben megjelennek a helyi sajátosságokkal gazdagított, színesített tartalmak is. Az eddigi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy hagyományaink éltetésének, újrateremtésének az óvodai nevelésben helye van, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának egyik hatékony forrása. Célunk, hogy az óvodás gyerekeken túl az egész településen megjelenjenek ezek a fajta tevékenységek. Ennek érdekében bizonyos programokat, a város számára is elérhetővé teszünk. Az őszi, téli és tavaszi ünnepkör köré csoportosítottuk programunkat, melyben vannak megvalósítandó és választható elemek is. A pedagógusok segítése az írásbeli tervezőmunkában, illetve annak megvalósításában, a népi kultúránk értékeinek átadásához, egyéni, közösségi fejlesztés lehetőségeinek megragadásával.
• jógyakorlat megosztásának formája (pl. előadás, műhelymunka, bemutató foglalkozás stb.):Előadás, hospitálás, szakmai beszélgetés

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop, csoportnaplók, fényképek, videók

             időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: Egészséges életmód, környezettudatosság – szemléletformálás és szokásalakítás az óvodai nevelés színterein
• célja: Olyan tartalmakkal teli óvodai élet, szokás és szabályrendszerek alkalmazása, mely képes kialakítani gyermekeinkben olyan belső igényt, mely a környezetéért, felelősség teljesen tenni tudó, arra vigyázó, környezettudatos felnőttet nevel. Az elmúlt három év kiemelt feladata volt számunkra a "Zöld óvoda" pályázat elkészítése, annak kritérium rendszerének való megfelelés kialakítása. Alapdokumentumaink egészét átszövi ez a fajta eszmeiség, a szűkebb és tágabb környezetünk, társadalmi, illetve természeti környezetünk bemutatása, megszerettetése, az apró értékekre való rácsodálkoztatás élményének előmozdítása a mindennapokban. Egész éven át tartó szelektív hulladékgyűjtést szervezünk az egész településre kiterjesztve, "Zöld tiszta" környezetbarát tisztítószereket használunk, céltudatos módon projekteket dolgoztunk ki, melyek felölelik a téma teljes egészét, a megtapasztalás és tevékenykedtetés módszerét használva fel nevelési eszközként.
• célcsoport: Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők
• intézménytípus:Óvoda
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

Az óvodai szokásrendszer alakításakor kiemelt fontosságú a környezetünkért való felelősségvállalás, mely szemléletet beépítjük az óvodai nevelés mindennapjaiba. Átszővi az összes területet, megjelenik számtalan formában, így hatva a gyermekek fejlődésére és az őket nevelő családok életmódjára, életvitelére. A fenntarthatóság, a természetes és épített környezetünk milyensége meghatározó minden korosztály számára, az egyéni felelősségvállalás módja és lehetőségei nevelés kérdése. Hiszünk abban, hogy már egészen kicsi kortól jó szokásokat kialakítva, megfelelő példát mutatva olyan generáció nevelhető, mely képes arra, hogy tudatosan éljen és vigyázzon környezetére, beleértve annak minden szegmensét. A Zöld jeles napok azok az alkalmak, melyek a település, a partnerek számára is figyelemfelkeltők, segítségükkel fókuszálhatunk egy-egy aktuális problémára, illetve annak megoldási lehetőségeire.

• jógyakorlat alkalmazási területei: A környezeti tudat (környezettudat) az egyének és a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és a – valamilyen szintű - morális meggyőződés alakít ki. Integrálja az ember környezet megértéséhez szükséges ismereteit és azt a szemléletmódot, amellyel körvonalazható környezetünk – benne az emberi élet – ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatósága. A környezeti tudat egyfelől segít a környezeti károkkal kapcsolatos gondok kialakulásának megértésében, másrészt rádöbbenti az embereket a veszélyek sürgős leküzdésének fontosságára, valamint a tudományos módszerekkel karöltve problémamegoldó emberré válhat. Világossá teszi a tettek következményeit, feltárja a korlátokat, s rámutat a társadalom szándékainak finom összefüggéseire is. A környezeti tudatosság (környezettudatosság) fogalma a konkrét cselekvések által túlmutat a környezeti tudaton. A környezettudatosság a társadalom és tagjai számára legmegfelelőbb, hosszú távú környezeti érdekeket céltudatosan ötvözi, tudományosan megalapozott gondolkodás és az azon alapuló magatartásforma, melynek gyakorlati célja az "ember – környezet viszony" harmóniájának megteremtése. A környezeti érzékenység, a problémákra való fogékonyság és a környezettudatosság fokozatai genetikai, pszichológiai- mentális és tanult komponensekre vezethetők vissza. Az egyéni adottságok és jellegek – mint ahogyan sok más emberi tulajdonság esetében is – magukban foglalják a környezetre irányuló gondolkodást, értékítéletet és magatartást is. A környezettudatossághoz kapcsolódó tanult, elsajátított ismeretek fontossága hatványozott, hiszen az egyén – normális körülmények között - az oktatási rendszer keretei között tölti annak az időnek a jelentős részét, amelynek során a társadalomban alkalmazott viselkedésmintái kialakulnak, illetve azokat továbbadja. A környezetvédelemmel kapcsolatos belső motiváció kialakítását az egyén fejlődésének szakaszaihoz igazodva kell megteremteni, és ebben meghatározó szerepe van a neveléstudománynak és az általa kidolgozott elvek, módszerek megvalósításának keretet adó iskolarendszernek. A nevelés hatékonyságának alapja a pedagógustársadalom környezettudatos szemléletének erősödése, a nevelő-oktató munka szakmai hatékonyságának növelése, az óvoda - iskola nevelő szerepének növekedése, és az intézmények intézményen kívül végzett tevékenységei, továbbá az, hogy a gyermekeken keresztül elérve a szülőket, hozzájárul a családok környezettudatos életvitelének kialakulásához. A nevelés módjainak megfelelő alkalmazása az eredmény tekintetében meghatározó fontosságú. Óvodás- és kisiskolás korban az értelmi nevelés mellett inkább az érzelmi nevelés dominál. Ahhoz, hogy az egyén felnőttként meggyőződésből, belső kényszerből legyen képes cselekedni, az érzelmi és az értelmi nevelésnek összhangban kell lennie. A környezettudatos gondolkodásmód kialakításának eszközei közt kiemelt fontosságú a minél kisebb korban elkezdett tudatos és tervszerű környezeti nevelés szerepe.A pedagógusok segítése az írásbeli tervezőmunkában, illetve annak megvalósításában, a környezetvédelem, környezettudatos magatartás alakításával kapcsolatos lehetőségek megismertetésével, valamint szemléletformálás a gyerekek és az őket nevelő családok egészében, közös élmények biztosításával.
• jógyakorlat megosztásának formája:Előadás, hospitálás, szakmai beszélgetés

• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: projektor, laptop, csoportnaplók, fényképek, videók
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "A DIOO Digitális Okosjáték Óvodásoknak eszköz felhasználási lehetőségei a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, valamint az iskolai előkészítő foglakozások rendszerében"
• célja: A DIOO, mint okos eszköz 16 képességterületen 2500 játékszintet tartalmaz, egy digitális feladatgyűjtemény. Minden gyermek időszerű egyéni fejlettségi állapotához igazodik, saját belépési kóddal rendelkezve, folyamatosan feldolgozva és tárolva az adatokat, mely a hozzá kapcsolódó szoftvernek köszönhetően teljeskörű tájékoztatást ad a részképességek éppen időszerű fejlettségi szintjéről. Ez beépíthető a pedagógiai munka minden területén. Fontos tulajdonsága, hogy alkalmas az önálló játékra, beilleszthető bármely Pedagógiai Program cél és feladat rendszerébe.
• célcsoport: Óvodapedagógusok
• intézménytípus:óvoda
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

A XXI. század változásainak egyike a digitális eszközök fejlődésének forradalma. Az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően a szabad játékban és a változatos tapasztalatszerzési lehetőségekben valósítható meg hatékonyan komplex személyiség fejlesztésük. A tanköteles korú gyermekek iskolaelőkészítő tevékenységeinek rendszerében kiemelt jelentősége van annak, hogy jól alkalmazkodjunk a változásokhoz, teremtsünk lehetőséget a gyerekek digitális kompetenciáinak fejlesztésére. A DIOO, egy digitális feladatgyűjtemény. Minden gyermek időszerű egyéni fejlettségi állapotához igazodik, saját belépési kóddal rendelkezve, folyamatosan feldolgozva és tárolva az adatokat, mely a hozzá kapcsolódó szoftvernek köszönhetően teljeskörű tájékoztatást ad a részképességek éppen időszerű fejlettségi szintjéről. Ez beépíthető a pedagógiai munka minden területén. Alkalmas az önálló játékra, beilleszthető bármely Pedagógiai Program cél és feladat rendszerébe.

• jógyakorlat alkalmazási területei: A Dél-Dunántúli Társadalmi Esélyteremtési Igazgatóság és a Nagybajomi Mesevár Óvoda és Bölcsőde együttműködési megállapodás keretein belül a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) tulajdonát képező, DIOO Digitális Okosjáték Óvodásoknak eszköz meghatározott időre kihelyezésre került, első alkalommal 2024. év tavaszán. A nevelőtestület több alkalommal tartott szakmai megbeszélést azzal kapcsolatosan ebben az időszakban, hogy milyen módon építhető be az óvodai nevelés mindennapjaiba ennek az eszköznek a használata. Konkolyi Sándor és leánya,- akik megálmodták és elkészítették a gépet - előadást tartottak óvodánkban, ami lehetőséget biztosított számunkra ezt követően kötetlen beszélgetésre is, kérdéseink, tapasztalataink megvitatására, segítségnyújtásra. Fél év elteltével nálunk készültek fotók és videó felvételek az eszköz használatáról a csoportokban, ami konkrét segítségként szolgál azok számára, akik a bevezetése előtt állnak. Az óvodapedagógusok időről- időre szakmai beszámolókat készítenek és videókonferenciákon vesznek részt. Kezdetben egy, aztán három gépet használunk, 10-10 token áll a gyerekek rendelkezésére. Büszkék vagyunk arra, hogy óvodánk megkapta a lehetőséget és élt is vele! Három óvodai csoportunkban használják napi rendszerességgel a gyerekek. Folyamatos tevékenykedtetés mellett a riportok elemzésével, illetve nyomon követésével kirajzolódik a gyermek fejlődési útja – annak kiemelkedő, illetve fejlesztésre szoruló elemeivel együtt. Az összesített eredményekből kiolvasható az óvodapedagógus előtt álló feladatrendszer, mely minden óvodai területen, összetett módon megvalósítható a fejlesztés érdekében. Eddigi tapasztalataink alapján a DIOO eszközt szeretik a gyerekek, szívesen használják és játszanak vele, ami tulajdonképpen egy egyéni fejlesztési folyamat. Megfelelő körülmények közötti használata, betartva a szabályokat, segíti az egyéni fejlesztést és megalapozza a pozitív viszonyulást a játékos tanuláshoz. A hetente érkező eredményeket megvizsgálva, elemezve az óvodapedagógusok olyan eredményekhez jutnak, melyek naprakészek, minden területre kiterjedők és tükrözik az időszerű fejlettségi állapotot. Sokkal pontosabb, mint egy megfigyelésen alapuló mérés, mert nem évi két alkalom eredményeit veti össze, hanem a rendszeres tevékenységekből építi fel a struktúrát. Az időszakos összefoglaló eredményekből egyéni és csoportszinten is képez eredményeket és a csoportokat is képes ugyanebben a formában összehasonlítani. Olyan jelzéseket kaphatunk a fejlődésről vagy megrekedésről, melyek segítségünkre lehetnek az óvodai nevelés minden színterén. Az óvodai alapprogramban kiemeltebb szerepet kapott iskolaérettség, illetve annak feltételrendszere, szintén megjelenik ebben a rendszerben. A differenciáláshoz szükséges adatokat, a kevésbé fejlett részképességeket, tervezett módon képes jobbá tenni. Jól alkalmazható tehát a tanköteles korú gyermekek iskolai előkészítő foglalkozásain, a mérés-értékelés, a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése területein egyaránt.
• jógyakorlat megosztásának formája:előadás, hospitálás és kooperatív feldolgozás
• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: DIOO-projektor, laptop, DIOO- iskolaérettség –felmérő rendszer
• időigénye: minimum 5 óra

• jógyakorlat megnevezése: "A digitális kompetenciák megalapozásának lehetőségei az óvodai nevelésben"
• célja: A XXI. században a digitális kompetenciák és azok használata már az általános iskola alapozó szakaszában megjelenik, annak érdekében, hogy a világtársadalom elvárásaihoz alkalmazkodni tudó felnőtteket neveljünk. Az óvodai nevelés részeként már az életkori sajátosságokhoz igazodó, szórakoztató gyakorlati tevékenységekben is megjelenhet ennek megalapozása. Feladatunk, hogy képernyő nélkül tanítsuk meg gyermekeinknek azokat a kódolási készségeket, melyek megalapozzák a későbbi digitális eszközhasználatot. Ezekben a játékos tevékenységekben megtanulhatják a programozás alapjait, hogyan kell utasítás sorokat létrehozni, azokat hiba nélkül végrehajtani. Közben fejlődik a logikus, stratégiai gondolkodás, a térorientáció, nagy motoros mozgások, az iránykövetés és a problémamegoldó gondolkodás. Csoportjainkban használjuk az erre alkalmas eszközöket, melyeket egyéni és csoportos formában is használnak gyermekeink.
• célcsoport: Óvodapedagógusok, általános iskolai tanítók
• intézménytípus:óvoda, iskola
• a jógyakorlat rövid leírása (maximum 1000 karakter):

A digitális kompetenciák óvodai megalapozása játékba ágyazott, az életkornak megfelelő gondolkodást segítő képesség és készségfejlesztést jelentenek. Célja, hogy a gyerekeket képernyőhasználat nélkül felkészítsük arra, hogy az általános iskolában, illetőleg hosszabb távon felnőtt életük során képesek legyenek eligazodni a digitális világban és hatékonyan használni azt. Első lépésként a logikus gondolkodás fejlesztése a feladatunk, mely hozzájárulhat azoknak a készségeknek az optimális fejlődéséhez, melyek az infokommunikációs eszközök használatában meghatározó szerepet játszanak. Óvodai csoportjainkban olyan eszközöket használunk, melyek fejlesztik a motoros készségeket, bevezetik a gyerekeket a kódolás és a programozás világába. Ezek mozgásos játékok, melyek egyénileg és csapatban is használhatók, serkentik a problémamegoldást, ok és okozati összefüggések feltárását, segítik az utasítások megértését a különböző megoldási lehetőségek felkutatását és az önbizalom fejlesztését.

• jógyakorlat alkalmazási területei: Mindannyiunk életének szerves részét képezik a digitális eszközök. Ma már minden digitalizált és mindenhez van egy okos eszközünk is. Feltételezhetően nincs is olyan háztartás, ahol ne lenne televízió, Tablet, telefon- a hétköznapjaink része és e mellett az oktatásban is előtérbe kerül ezen eszközök oktatási célra történő használata. A XXI. század változásainak egyike a digitális eszközök fejlődésének forradalma. A fejlődés szinte megállíthatatlan, követni is nehéz. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az, ami ma korszerűnek számít, pár hét múlva már elavult lesz és korszerűtlennek mondható. Ebben a helyzetben kell, kellene nekünk, pedagógusoknak olyan jellegű kompetenciákkal rendelkezni, mely alkalmas arra, hogy azon túl, hogy saját szakmaiságunkba, mindennapjainkba beépítsük, a ránk bízott gyermekek számára is képesek legyünk ezen a területen a legprofesszionálisabbat nyújtani. Mit tehetünk nevelőként annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb káros hatás jelenjen meg gyermekeinknél? Az óvodában mi magunk határozzuk meg a hatályos jogszabályoknak megfelelően azokat az eszközöket, melyek a gyerekek rendelkezésére állnak. A 2023-as évtől kiemelten kezeljük ezt a témát, összegyűjtve addigi tapasztalatainkat illesztettük bele minden napjainkba az ehhez kapcsolódó előkészítő, gondolkodást, logikát serkentő, fejlesztő módszereket. A használt játékeszközök fokozatosságot és folyamatos használatot igényelnek, az óvodapedagógusok segítő jelenlétével alkalmazhatók az óvodai élet bármely színterein – témakörökhöz, projektekhez kapcsolva, színesíthetik a mindennapokat. Jól beilleszthetők a mindennapi játéktevékenységekbe, motiváló hatással bírnak és igazíthatók a gyermekek egyéni képességeihez, különös tekintettel az eltérések, másságok alkalmazásában. Felzárkóztatásra és tehetséggondozásra egyaránt alkalmas, hiszen változtathatóságuk lehetővé teszi ezt. A használt okos játékok, robot játékok, csomagok változatos formában tudnak hozzájárulni az elérni kívánt tudatossághoz a digitális kompetenciák területén. Csoportjaink óvodapedagógusai a hospitálások alkalmával tudják segíteni a bevezetést, az elméleti ismereteket szakmai beszélgetések teszik teljessé.
• jógyakorlat megosztásának formája:hospitálás, szakmai beszélgetés
• A jógyakorlat
• humán erőforrás igénye: Intézményünk óvodapedagógusai
• eszközigénye: Bee-bot méhecskekészlet, Let's Go Code! Mozgásos játék, Programozható Robotegér, Kezdő Bee-bot csomagok, fejlesztő játék mezök, "Robotika az óvodában"
• időigénye: minimum 5 óra